Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VI. Az első számkivetés két évtizede. A keresztúri és nyéki templomjáráskora. 1584—1606.

segédkeztek gyermekszülésnél. Február 5-én újra kikérdezték őket s ekkor azt felelték, hogy Isten és a világ előtt erre a kérdésre ők nem válaszolhatnak és kérik, hogy ily felelősséget ne rójanak rajok. Erre a bábákat is börtönbe vetették, de mivel őket a főtisztelendő urak sem pótolhatták, a polgárok hosszas kérelmére s maguknak a bábáknak is azon Ígéretére, hogy majd hát bejelentik az újszülöttek apját, bocsátottákőket szabadon.

1 így büntették meg azokat is, kik titokban a lakásukon taníttatták gyermekeiket. Szept. 12. a főherceg azt is elrendelte, hogy a közeli helységekbe kijárok a büntetéspénzt Spillinger plebánus kezébe fizessék és pedig a tanácsbeliek minden egyes esetben 100 tallért, a többiek pedig vagyoni állapotukhoz képest. És a régi vádakon kívül egy újat is szemükre vet, hogy tudniillik a tanácsba nem választanak r. katholikust. A tanács azt a követelményt, hogy a bírságpénzeket Spillingernek fizessék, a város szabadságába ütközőnek találta s nyomban felírt ellene.

2 A válasz azonban rövid volt. A főherceg a király parancsolatját nem változtathatja meg, tehát tartsák meg ők is. Erre közvetlen a királyhoz folyamodtak. Engedmény helyett azonban 1587. elején még keményebb rendelet érkezett, mely meghagyja, hogy az összes vallásügyi rendeletek megtartása felett szigorúan őrködjenek, tanítót csak az esperes jóváhagyásával hívjanak, Nagy Tamás pedig, aki szektárius pap által eskettette össze magát, az orgona és templom kijavítására fordítandó 400 tallért fizessen birságúi. Hasonló büntetés érte Schiefer János polgárt is, kinek az ilyen esketésért 100 forint bírságot kellett fizetni.

3 E sérelmeken kívül ezekben az években egyéb nagy bajok, elemi csapások és pervesztések is érték a várost. Faut krónikája szerint 1585-ben az egész nyáron, sőt ősszel is oly rémítő szárazság uralkodott, hogy az egész növényzet kisült. Bécsújhely mellett a Lajta folyó teljesen kiszáradt s Csallóközben is a „Haid" (Heideboden) a kiszáradt föld meggyuladt. 1586-ban pedig elvesztették a soproniak hét éves hosszú perüket, melyet Nádasdy Ferenc ellen a bordézsma miatt indítottak. A régi jó viszony felbomlása annál nagyobb veszteség volt Sopronra nézve, mert Nádasdyt 1 Sopr. mon. Forrásanyag II. 45. 2 Gamauf I. 351. Dokumente I. 2. A. 74. b. 3 Vár. lev. Lad. XXXI. et F. F. Fasc. I. 34. és Lad. LI. Fasc. I. N. Póda, A sopr. paroch. tört. 16. 1. Gamauf, Dokumente I. 2. B. 127. 1., 1013. 1. Póda tévesen említ 40 tallért 400 helyett.