Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

BEVEZETÉS. - I. Sopron vallásos élete a középkorban.

mást nem, legalább a török ellen való segítséget várt; hogy egykét buzgó prédikátor és tanitó a bibliával kezében oly hamarosan a kiátkozott Luther mellé térítette az egész tanácsot, a polgárokat, sőt a papok jó részét is: ennek mégis csak nagy okának kellett lenni. A reformáció gyökérszálai bele nyúlnak mélyen már a középkor talajába is. Sopron egyike hazánk legrégibb és legműveltebb városainak, amelynek határszéli fekvésénél fogva kiváló honvédelmi és egyszersmind fontos kulturális feladat is jutott osztályrészül. Egyik falujának, a közeli Fertőmeggyesnek érdekes vallástörténeti emléke is van még a római világból. Egy Mithras-barlang ez, mely hazánkban az első s talán egyetlen ilyen maradványa a régi pogány kultusznak. Scarabantia néven már a ró- ^ ^ú±l***im± (cyperus) Cyperonnak nevezték, lehet kimagyarázni. Imre király 1199. évi oklevelében még csak mint villa Suprun, később mint castrum Suprun és parochia Supruniensis említtetik. Sopron volt a környékén keletkezett és róla nevezett vármegyének legkiválóbb helye.

1 A honfoglalás után is sok viszontagságon ment keresztül, míg állandóbb és rendezettebb viszonyok közé juthatott. A magyar vezérek Sopron vidékére és általában az osztrák végekre besenyőket rendeltek határőrökül, akik később sagittarii, speculatores néven említtetnek. Egyik főállomásuk volt ezeknek Baboth, ahol a csornacsatári besenyő telephez hasonló emlékek találhatók és a másik Kapuvár, mely mint az egész Rábaköz kapuja nyerte ezt a nevét. A besenyő nyilasoknak ilyen őrhelyei voltak Sopronlövő (Schitz, Schütz) és Sércz (Gschiess azaz Schuss vagy Schütz). A hajdani 1 Töpler K. Sopron tört. vázlata 1847. Nyomt. 1863. Nagy Imre, Sopron múltja. Tört. Társ. emlékkve 1883. Récsey V. Sopron ókori neve Bpest 1887. Bella L. Sopron földrajzi fekvése és neve. Főreálisk. ért. 1894. és Sopron monograf. II. Függelék. maiak idejében is mint a XIV. legio állomáshelye nagy szerepet játszott. Német nevét Lajos német királynak a IX. század elején kelt oklevelében találjuk Odinburch formában. Magyar nevét vagy Scarabantiából, vagy pedig, ami valószínűbb, a frankoknak elnevezéséből, kik e várost a határában található sok nádtól