Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

BEVEZETÉS. - I. Sopron vallásos élete a középkorban.

Őrpordány (ma Lajtapordány), Röjtökőr (a mai Pecsenyéd), melynek nevét a besenyő (Besenyéd) szóból származtatják. És Lajtaszentmiklós vidékén is besenyő fészkek voltak. Távolabb Vas megyében Alsó- és Felsőlövő, Alsó- és Felsőőr nevei emlékeztetnek ilyen telepekre. Az utóbbi két község Nagy Imre szerint mai napig is megtartotta a besenyőkre valló eredeti jellegét.

1 Ilyen besenyő telepek voltak a soproni hegyek alján levő, Leber vagy Lőver néven ismert kertek is, melyeknek lakói „sagittarii de villa Luer" néven említtetnek.

2 Ezeket részben IV. Béla és V. István, teljesen pedig IV. László 1277. telepítette be Sopron városába. A luer vagy lőver szó Bella Lajos archaeologus szerint német eredetű és halmot (talán kilátó helyet) jelent s a besenyők, mint ilyen helyeken őrködök nyerték a speculator nevet. Sopron őslakói a középkorban a N. Károly által ide telepített bajor németek az u. n. hiénzek voltak. Nyelvjárásuk is az ó-bajorral van rokonságban. Az Árpád-házbeli királyok idején sokat haladt a magyarosodás ügye, a megyébe és a városba magyar nemesek települnek, az őrhelyeken is székelyek és besenyők vannak, de a német betelepülés és a német szomszédokkal való érintkezés is még tovább tart.

3 E két elemnek, a német polgárságnak és magyar nemességnek harca sok bajt okozott később a városnak. De e küzdelem megvolt egyéb határszéli városainkban is. A város történetéből mint nevezetesebb eseményt megemlítjük, hogy Bouillon Gottfried keresztes vitézei 1096 őszén Sopronon vonultak át. Mosony várának ostroma után Kálmán királyunk itt adott találkozót Gottfried hercegnek, aki 300 válogatott vitéz kíséretében jött Sopron várához s itt a „mocsáron átvezető hidon" találkozott a királlyal. A krónikás szerint a keresztes had Cyperon (Sopron) kapuja előtt ütötte fel táborát.

4 A XIII. század elején (1217—25) Sopron a johannitákat fogadja 1 Nagy I. i. m. 17. 1. 2 U. o. Fejér Gy. Cod. Dipl. V. 2. 375. 1. és IV. László 1282. évi oklev. a vár. levéltárban. 3 Schwicker J. H. Die Deutschen in Ungarn. 208. 1. Stessel J. Századok 1903. 438. Mohi A. Századok. 1903. 618. 4 „Qui in itinere suo in Hungáriáé descendens regnum, ante portám Cyperon tabernacula sua fixit cum omni exercitu, quem eduxerat." Albertus Aquensis, Chronicon Hierosolytanum. Balics L. A r. kath. eh. tört. Magy. II. 19. és 24. Szilágyi S. M. N. Tört. II. 198. Már Bél Mátyás is idézi e helyet és Cyperon alatt Sopront érti. Gamauf pedig Schwartner M. egyet, tanárral levelezett e tárgyban. Lukcsics P. Schwartner M. élete 137. 1.