Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

de azért mégis a sárvári urodalomhoz tartozott. Szent Miklósról nevezett régi templomát állítólag még 1391. Kanizsay János, esztergomi érsek építtette. 1391-ből egy János nevű tudós lelkészét ismerjük, kit Mária királynő Sopronba nevezett ki, de a soproni polgárok, jogaikra hivatkozva, nem fogadták el. S 1448ban is volt egy ismeretlen nevű plebánusa, aki által Széchy Dénes esztergomi érsek több soproni polgárt megidéztetett. Kanizsay Ferenc főispán korából is ismeretes Sólya Máté (Matheus presbiter de Chepreg cognomine Sólya), akiről azonban nem tudjuk bizonyosan, hogy plebánusa volt-e Csepregnek, vagy pedig csak csepregi születésű. Az 1528. évi ápr. 3-án Sopron városában I. Ferdinánd király meghagyásából egy osztrák és magyar vegyesbízottság ült együtt (köztük Cuspinianus János, a bécsi humanista és Amadé István magyaróvári várnagy), mely a Csepreg melletti Szentkirály (ma már csak puszta) plébániájára és ennek Szakony nevű fíliájára vonatkozólag úgy döntött, hogy ezek kegyurasága Kanizsay Ferencet illeti meg, akit e peres ügyben Bársony Boldizsár csókakői várnagy képviselt. Kanizsay ez alapon nyomban a nevezett Sólya Máténak adományozta Szentkirály és Szakony plébániáját.

1 Csepregen is a reformáció bizonyára Sárváréval egy időben kezdődött. Sylvester János időnként itt is tartózkodott. 1543. márc, 26-án például Bécsből betegen való visszatérése után innen irt levelet Nádasdynak. Velikei Márk győri püspökhelyettes 1551. a csepregi plebánusnak még hivatalos körlevelet küld ugyan a soproniak megidézése és kiközösítése tárgyában, de ez még magában nem bizonyítja ennek r, katholikus voltát, mert a püspökök az evang lelkészek felett is fenn akarták tartani főhatóságukat, mintha semmi sem történt volna. Vagy az is lehető, hogy Nádasdy ismeretes türelmességével a plebánust továbbra is megtartotta.

2 Korán voltak már Csepregnek jeles tanítói. Nádasdy rokona és főtisztje, Akosházi Sárkány Antal 1557. május 25-én írja urának Bécsből: „Továbbá az mestert is megszereztem, ugyan jeleset és tudóst. Akkor is ott vala Olaszországban Páduában, amikor mi ott valánk, ez héten jött onnét, az felföldi mester is sokáig volt, de addig nem megyén reája, míg kegyelmeddel szemben nem leszen . . . adassa tudtára az csepregi uraknak, 1 Bunyitay, Ehtört. Emi. I. 373. Farkas Sándor, Csepreg tört. 45., 393. és 422. 1. 2 Bunyitay IV. 239. Sopron v. levt. Lad L fasc. X. 374.