Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

hogy mást ne fogadjanak, mert egy hitvány akar rá menni." Hogy ki lehetett ez a Páduában járt és a Felvidéken is sokáig tanítóskodott tudós, azt ma már nem tudhatjuk. Gyalui Torda Zsigmondra nem gondolhatunk, mert ő Eperjesről 1554. a kir. kamarához ment át. Később Deberhegyi Fabricicius Gáspár volt a csepregi iskola rektora, ki 1562. ápr. 1. írja a nádornak, hogy népes és virágzó az iskolája, de még tovább szeretne tanulni a külföldön s ehhez Nádasdy segítségét kéri.

1 1560-ban Osvald János polgármester idejében a gyónó betegek már kehelyből is, tehát két szín alatt vették az urvacsorát. Az első ismert prédikátoruk Máté nevű, akinek szőlője 1570. került eladás alá. Nem az a Sólya Máté volt-e ez, akit feljebb mint csepregi presbytert emiitettünk? 1571. okt, 29-én pedig már Mosón város birája kéri Nádasdy Ferenctől az egyik csepregi papját, Rusa Imrét, A csepregieknek — írja a mosoni biró — „anélkül is vagyon pásztoruk, kivel mind városul beérik." Tehát már 1570 előtt is két evang. lelkészük volt a csepregieknek: egyik a Szent Miklósról nevezett főtemplomban, másik a Magyar-utcában. E meghívását szépen okolja meg a mosoni városbíró és jól fogja fel első reformátoraink misszionáriusi mozgékonyságát, midőn azt írja Nádasdy Ferencnek: „Mert tudja Nagyságod, az ő hivataljuk az, hogy mindenütt hirdessék az Isten igéjét városról-városra, falukról-falukra."

2 Es 1570 után a túlbuzgó Reczés János is már Csepregen van, aki huszonöt éven át munkálkodott itt mint lelkész és főesperes. Előbb Hegyfalun volt tanító, majd lelkész. A lutheri orthodoxia szigorú őre, egyébként is makacs, hajthatlan jellem, aki Szegedi Máté püspökkel is „baknyakat vont." Ellenfele a csepregi kollokviumról irt históriás énekben kétségbe vonja tudományának alaposságát. De földesurának, Nádasdy Ferencnek teljes bizalmát bírta 1599. dec. 13. bekövetkezett haláláig. Ügylátszik Szegedi halála után a püspökségre számított és Beythének, a szerencsés vetélytársnak nem tudott megbocsátani. Eréllyel és jó sikerrel vezette úgy a gyülekezet, mint az iskola ügyeit.

3 Reczés idejében volt csepregi rektor és Reczés asztalánál étkezett a mecklenburgi Grosstádtenből való Gabelmann Miklós 1 Történelmi Tár 1911. 93. Takáts S. Rajzok a török világból I. 18. 2 Farkas S. Csepreg tört. 408. 1. Tört. Tár 1893. 575. Payr, Eht. Emi. 363 Prot. Ehtört. Adattár VII. 47. IX. 93. Reczés özvegye még 1607. is életben volt. Farkas S. i. m. 409. 1.