Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

falukról-falukra." Szépen jellemzi ezzel a reformátorok vándorpapi misszióját. S amilyen szépen és okosan kérte, a buzgó Nádasdy bizonyára el is küldötte közibük Rusa Imrét, (Tört, Tár 1893. 575. Eht. Eml. 36.) Több evang. lelkészét nem ismerjük. Az üldöztetés korán megkezdődött itt is. Szijgyártó Lukács már 1610. irta Szenczi Molnár Albertnek Csatári Gergely mosoni református lelkészről, hogy sok bántalmat szenved az Ovárra nem régen bevitt pápistáktól. Csatári még 1615. is mosoni lelkész és csallóközi esperes volt, ki a dunamelléki egyházkerületet többször képviselte a dunántúli zsinatokon is.

1 Zily Márton kanonok és főesperes 1659. márc. 20. volt itt egyházat látogatni, de nem bocsátották be a templomba. Szerinte a lakosság itt majd mind magyar kálvinista. Palagi Gáspár a prédikátoruk és Palánki István a tanítójok. A paplak elég kényelmes és mellette kert van. Az 1674. évi jegyzőkönyv szerint azonban németek és horvátok is vannak itt és a lakosság nagyobb része nem r. katholikus. (Ehlátog. jkvek.) Halászi. Ez is mint város szerepel az 1635. évi rendszabályokban. Első evang. lelkészei bizonyára lutheránusok voltak. Tudomásunk csak a reformátusokról van. 1613-ban Varasdi Mihály volt a lelkésze. Iskolájában 1619. a grammatikát és syntaxist tanították. Ekkor már a tudós Samarjai János lelkészkedett itt, akit, 1614. Nagymegyerre avattak fel. Samarjai Máté galgóczi papnak volt a fia. Mint nagyszombati rektort az itteni Asztalos András buzgó polgár 1609. Heidelbergbe küldte ki. 1628-ban Pápán adta ki Magyar Harmónia című munkáját, mellyel az uniót akarta szolgálni s melyet Lethenyei István utasított vissza. Másik műve : Az helvétziai valláson való ekklésiáknak egyházi tzeremóniájokrol és rendtartásokról. Lőcse 1636.

2 Zily Márton kanonok és főesperes 1659. itt is egyházat akart látogatni, de a község nem bocsátotta be. A lakosság ekkor, 40 személyt kivéve, mind magyar és kálvinista volt. Lelkészük Abrahamides István és a tanítójok Tolnay Sámuel. Az 1663. évi vizitáció szerint lutheránusok is vannak itt, de r. kath. telkes csak hat. Abrahamides most is itt van. A főesperes békeszerető embernek mondja s reméli, hogy át is térne, ha r. katholikusokkal társalogna. 1674-ben már a katholikusoké a 1 Dézsi, Molnár A. naplója 358. Fabó, Codex-Dipl. 131. Adattár VII. 141. 148. 2 Bód P. Magyar Athenás 233. Adattár VII. 136. 141. 148. VIII. 56. 9935*