Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

templom, bár a lakosságnak csak egyharmada katholikus. (Ehlát. jkvek.) b) A falusi gyülekezetek. Musay Gergely püspök feljegyzése szerint a mosonmegyei gyülekezetek is egészen a Dunáig és Köpcsényig mind a dunántúli kerülethez tartoztak. A Duna volt eredetileg a határvonal, mely a dunántúli és dunánínneni kerületet egymástól elválasztotta. Szerinte a Fertő-tón túl levő német gyülekezetek is, Ilmicz, Pomogy a filiáikkal a soproni esperességhez tartoztak, csak 1647-ben csatlakoztak a pozsonyi esperességhez. Nezsider, Rajka és Bezenye magyar ajkú gyülekezet is ide tartoztak. Pomogy 1569-ben a fraknói, Nezsider, Ilmicz és Apetlon (Bánfalva) pedig a kismartoni urodalomhoz tartoztak, mint fentebb (a 24. lapon) láttuk. A türelmi rendelet után való szervezkedéskor is 1786-ban Dunántúl a mosoni esperességet Rajka, Gálos, Hegyeshalom, Zurány és Lebeny egyházközségekből alakította meg, de csak ez utóbbi maradt hű kerületünkhöz. Bezenyén kívül még Pusztasomorja volt magyar ajkú, Lebeny vegyes nyelvű, a többi német. Míg a soproni és vasi híencek bajor, addig ezek (die Heidebauern) sváb eredetűek s a Boden-tó vidékéről vallási üldöztetés miatt Mária királyné idejétől kezdve menekültek ide. A győri püspöki egyházlátogatás szerint 1659. még mind evangélikusok. 1 Lebeny. Szent Jakabról nevezett régi híres bencés apátságát a Héderváriak ősei, Póth főispán és Chepán alapították. Az alapító levelet II. Endre 1208. erősítette meg. De volt Lebenynek Szent Margitról nevezett plébániája is. Régi szép temploma román stílusban épült. A mellette levő Szent Miklós is az apátság birtoka volt. Lebeny és Szentmiklós környékén már a XIII. században német jövevények telepedtek le és Artolf győri püspök engedélyével Vitéz nevű faluban fakápolnát, majd 1267. kőtemplomot is építettek, de az anyaegyház jogait el kellet ismerniök s halottaikat az anyaegyház mellett kellett eltemetniök. IV. Béla 1263. a lébenyi monostor kegyuraságát Óvári Konrádnak adományozta. A mohácsi vészig a bencések Lebenyt mint külön apátságot bírták, de 1539. a pannonhalmi főapátsághoz csatoltatott. Ekkor Weceslavci Deák Boldizsár sávoli birtokos kezéből kellett azt visszafoglalni, ki a háborús időket felhasználva hatalmába kerítette. II. Ferdinánd a lébenyi apátságot a jezsuitáknak 1 Eht. Eml. 146. 148. 379. Schwicker J. Die Deutschen in Ungarn 219.