Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XII. A somogymegyei gyülekezetek.

Zala megyéhez) és Somogyvár voltak a reformáció központjai. Ezek földesurai és kapitányai s a vitéz őrsereg vették oltal­mukba az igehirdetőket, Somogynak jó része azonban már igen korán török hódoltság alá került s az itteni protestánsok sorsa a török bégek és basák önkényétől függött. - " Az egyházi élet itt már a középkorban is igen virágzó volt. Erről tanúskodik a sok régi templom és zárda emléke. A vár­megye egyházi életének legelső és leghatalmasabb központja Somogyvárott a Szent Egyedről nevezett bencés apátság volt, melyet francia befolyás alatt még 1091-ben Szent László király alapított. A francia és magyar barátok között néha véres vere­kedésre került a dolog, amivel rossz példát mutattak a különben is szilaj és harcias hajlamú népnek. Amit Melíus Péter mint somogyi ember a zalaikról mond, az ráillett bizonyára a somogyi­akra is: „A szalaíak a zsebben hordozzák a sós kenyérbélt, mert tudják, hogy a korcsomán betörik a fejét, avagy arcúi vágják." 1 Somogy megye a veszprémi püspök hatósága alá tartozott, de sem Szalaházi Tamás, ki mint kancellár nem Veszprémben, hanem Pozsonyban és Bécsben lakott, sem ennek unokaöccse, Kecheti Márton (1535—1548) nem voltak olyan főpapok, akik a nyájat Róma aklában megtarthatták volna. Az utóbbi kapzsi, fosztogató ember volt, ki az egyház kincseit ís megrabolta s püspökségét elhagyva, 1548. Drugeth Antal leányával, Borbálá­val lépett házasságra. Ilyen vezetés alatt Somogy megyében ís nagyon megfogyatkozott a plébániák száma. Egy 1549. évi jegy­zékben csak a babócsai plébánia említtetik a falvak birtokosai között. (Mesterházy S. Harangszó, 1916. 292.) A reformáció korában legkiválóbb patrónusok voltak So­mogy megyében Enyingi Török Bálint és neje Pemflinger Katalin, a „lutheránus nőoroszlán", akiknek Szigetvárott, Somogyvárott, Lakvárott, Szentmártonban, Remeteudvarhelyen és Csurgón voltak birtokaik. Ez utóbbi helyet 1541. Zrinyi Miklós foglalta el Török feleségétől. így tehát a Zrínyieknek is voltak birtokaik Somogy­ban. Nádasdy Tamás birtoka volt ugyanitt Szenyérvára, Zákány, Iharos, Szentgyörgy, Csákány, Fejéregyháza, Böhönye, Hetes, Mérő, a két Battyán, Léta, Szőcsény, Sámson, Rinyaszentkirály stb. Voltak birtokai továbbá Somogyban Horvát Márk sziget­vári és Perneszi Farkas babócsai kapitánynak is. (Földváry L Szegedi Kis István 163. 165. 1.) 1 Aran Tamás ellen irt könyv 87. 1. Szilády Á. Régi m. költők VI. 338. 30*

Next

/
Thumbnails
Contents