Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VIII. Evangélikus egyházunk a magyar nemzeti szellem szolgálatában.

házasságok révén is igyekezett a vagyonos német polgárságot a magyarság számára megnyerni. Wittnyédy István Endresz Rádel Zsuzsannát, egy vagyonos molnár és sütőmester leányát vette feleségül. A fia Wittnyédy Pál ügyvéd szintén Unger Máriát, néhai Edtensberger János sütőmester özvegyét. A leányát, Erzsikét is Armbruszter János pozsonyi német polgárhoz adta feleségül s idősebb fia János is kétszer vett el pozsonyi német leányt, Pach Rebekát s ennek halála után Hiernbein Máriát. Valamennyiből jó magyar asszony vált. Az evang. nemesség ily módon is gyarapította a magyar nemzetet. Házasságok révén sok német család lett magyarrá. Ilyen volt például Sopronban és Kőszegen a Thulmon (Thulmann) család, amelyből származott Berzsenyi Dániel édesanyja. Őseik még a két német városban mészárosok és borkereskedők voltak, de Thulmon Mihály és György hadi érdemeikért 1658. már címeres nemesi levelet kaptak. György fia, Thulmon Mihály már a gazdag és régi nemesi családból való Telekesi Török Magdolnát kapta feleségül, akinek ezüst mosdótálát Berzsenyi is emlegeti (f Ikervárott 1692); Mihály nővére, Thulmon Borbála pedig Unger Mátyás soproni szenátornak volt a felesége. Muzsají Wittnyédy János felügyelőnknek is Unger Terézia „a férfiúi elmével biró asszony" volt házastársa s Ostffy Mihály első dunántúli felügyelőnk ís a soproni nemes Prisoman családból vette feleségül Borbálát. A tudós és buzgó evang. Lackner Kristóf dr. soproni polgármester, akinek atyja még bajor aranyműves, nevelőanyja, Consul Anna, horvátszármazású papleány volt, keresve kereste a magyar nemesek és főurak barátságát. A Nádasdy, Illésházy, Thurzó, Révay és Esterházy grófokkal levelezett, műveit nekik ajánlotta. Szenczi Molnár Albertet soproni házában vendégül fogadta. Még a nagy katholikus Eszterházy Miklóssal is szövetkezve, a nemzetünket pusztító részegség ellen mértékletességi egyletet akart alapítani. Iskolai drámákat irt az ifjúság számára, a magyar szent koronát erős hazafias szellemben irta le (Coronae Hung. Embl. Descriptio) és itt Bécs közelében a magyar függetlenségi törekvések iránt sem volt érzéketlen. Résztvett 1620. a besztercebányai országgyűlésen, ahol Bethlen Gábort királynak kiáltották ki. Nádasdy Pállal együtt itt őt is hitvédőnek (defensor fidei) választották meg. Bethlen Gábornak soproni bevonulása után Lackner vezetése alatt itt másfél évre független magyar világ állott be, gondjuk volt reá, hogy a magyar címer hibátlan ábrázolásban ragyogjon ott a város kapuja felett. Csepreg pusztulása