Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VII. Az iskolák és a nevelés ügye.
31. és a meszleni 64, kánon, hogy „az scholamesterek az ő pásztoroknak tisztességgel és engedelmességgel legyenek, pásztorukat alattomban ne gyalázzák, se el ne árulják" ; akik ezt teszik, törvény szerint megbüntettetnek. Beythe 24, kánona szerint az iskolák részeges és közhelyen dobzódó rektorait elsőben is lelkipásztoraik intsék meg egyszer-kétszer, mielőtt hivatalukat veszítenék. De felügyeletet gyakorolt az iskolák felett a kerület is. Már Beythe 1587, évi 14. kánona elrendelte, hogy a rektorok, segédtanítók (magistri et collegae) és a nagyobb diákok ís a zsinatokon megjelenjenek. Az 1625. évi 12. kánon pedig már a püspök kötelességévé teszi, hogy a rest iskolamestereket és tanuló ifjakat megbüntesse. E kánon limitációja szerint Galgóczi Miklós szentmiklósi és Potyondi István peresztegi lelkész az iskolavizsgálók s meghagyták nekik, „hogy az oskolákban való tanítást elrendöljék propter juventutis emolumentum" (az ifjúságnak hasznára). Es az 1631. évi egyházlátogatási cikkelyek is (14.) elrendelik: „mivel az iskolák az egyház veteményes kertjei (seminaria ecclesiae), a vizitátor (esperes vagy püspök) vizsgálják meg az iskolák rektorait és intsék hivatalos kötelességeikre az egyházi kánonok u. m. a 64—67. kánon értelmében". Es az egyházkerület szigorú felügyelője is volt az iskoláknak és tanítóknak, jegyzőkönyveink szerint a hanyag és engedetlen tanítókat többször büntették hivatalvesztéssel is. Sopr. eht. 274, 298, Mokos 138.) Tanítóink legnagyobb része képzettség és erkölcsi magaviselet dolgában meg is felelt hivatásának. Sylvester János Sárvárról az elemi iskolából, Szegedi Lajos Székesfehérvárról a lelkészi hivatalból hivatott meg Bécsbe egyetemi tanárnak. Nagy hasznára vált az evangélikusoknak, hogy Luther kivánsága szerint a lelkészjelöltek is átmenetileg előbb mint tanítók szolgálták egyházukat. Igy sok iskolánkban külföldi egyetemem is járt fiatal kandidátusok is tanítottak, Beythe, Reczés, Zvonarics Imre és Mihály, Galgóczi, Kis Bertalan és Lethenyei s bizonyára Magyari is mint tanítók kezdték meg egyházi pályafutásukat. S voltak, akik mind végig megmaradtak ezen a pályán, nem vágyódtak lelkészi hivatalba, mint például a kiváló képzettségű Nagy Benedek. Némelyik rektor már az iskolában is kiváló irodalmi munkásságot fejtett ki. A kisebb helyekre a soproni, csepregi vagy kőszegi iskolákból küldtek ki nagyobb diákokat, akik ott sokszor véglegesen meg is maradtak. Arra gondosan ügyelt a kerület, hogy ismeretlen kalandorok, elzüllött vándor55*