Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - V. A vallásos erkölcsi élet.

A férfi ezt nem tűrte s szomszédasszonyát Nemeskéri István prókátor által a tanács elé idézte, mely úgy itélt, hogy Varga is, házától eltávozván, kétessé tette magát, azért mind a ketten „mától fogva tizenötödnapra az ecclesiát térden állva itt az felső templomban megkövessék, mihelyt beharangoznak mindjárást be­menjenek." 1640-ben „az latorság miatt kóborló legények ellen is végzést hoztak, hogy „ennek utána, ha az óra kilencet üt, az scholamester mindjárást harangozzon lenyugvóra és senki ez idő után az utcán ne kóboroljon, az ki penig súlyos ok nélkül kó­borolna vagy lármát tenne, az őrök detineálják és az kalodába zárják, hol per horas 24 koplaljon, ha másodszor is megcsele­kedne, az pelengéren 12 pálcákkal stante pede keményen meg­verjék és két forénttal büntetődjék, az asszonyi állat similiter kalodával büntetődjék, ha contra statútum nostrum cselekednék." 1642-ben Durzó Márton, mivel a felső templomból egy imaköny­vecskét ellopott, ezen nagy gonoszság reá bizonyodván, egyheti kalodára és 50 botra büntettetett a pelengéren, mely után a leg­közelebbi vasárnapon tartozott az ecclesiát térden állva a templom pitvarában tisztességgel megkövetni. Ez évben a csepregi tanács Simonics Jánost többféle tolvajlás és paráznaság miatt felakasz­tatta, a hasonló bűnökkel vádolt Szabó Mihályról pedig úgy itélt, hogy „ugyan kegyelem adatik fejének, úgy azonban, hogy gya­lázatára az hóhér az pellengéren az akasztó kötelet a nyakára tegye és háromszor megkiáltsa, hogy te az akasztófát megérde­melted, ha bűnben vagy és eltakarodjál ez városbúi örökre, mert ha még valaha ide jössz, ha megkapnak, minden kegyelem nélkül felakasztlak." A csepregi és sárvári csizmadiacéh szabályai között az erkölcsi életre nézve is jellemző a második, mely szerint a céhbe felvett új mesternek egy év alatt meg kellett házasodni, ha az év e nélkül múlt el, 8 forint büntetést fizetett s ha ezután még egy év múlva sem házasodott meg, a céhből kiutasították. A csizmadia céh nem tűrte a cölibátust. (Payr, Sopr. eht. 209. Farkas S. i. m. 163. 169—172.) Jellemző intézkedéseket találunk a protestáns világban a Magyaróvárhoz tartozó városok és falvak 1635. évi rendtartársai­ban is. Összesen 85 artikulus, melyek közül az 1-ső : A biró az ő polgárival együtt istenfélelemben éljenek, erős büntetés terhe alatt ne átkozódjanak, a templomba Isten igéjének hallgatására és úrvacsorájával való életre begyülekezzenek. 2. A prédikáció és istenszolgálat ideje alatt ne sétáljon az utcán senki és a korcsmaháznál dobzódni ne merészeljen. 4. A kalmárok isten­52*

Next

/
Thumbnails
Contents