Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - V. A vallásos erkölcsi élet.
a tanács ecclesia követésre ítél, ő maga modifikálja, hányszor álljon föl és ha csuklyában kell-e előállni, vagy nem; minden circumstantíáját az tanácsnak engedje, hogy az minisztérium ne terheltessék külső nem reá tartozó teherrel." 1 Sokat küzdött az egyház a káromkodás rút szokása ellen is. Különösen a Szentlélek ellen való szidalmat tiltották szigorú büntetés terhe alatt. Magyari István elnöklete alatt 1603. dec. 3. az iváni zsinaton kimondták: „A lélekkel való szitkozódás iránt, mely mind két nemnél igen közzé lett, deliberáltatott, hogy ő nagysága (Nádasdy F.) requiráltassék, hogy az vármegyéknek parancsoljon, hogy efféle szitkozódóknak büntetések legyen és az urak is e felől commissariusokat rendeljenek." Es Kanizsai Pálfi János 1630. évi törvényeiben ís benne van: „A Szentlélek ellen való (convitium in Spiritum Sanctum) ama szörnyű káromlást minden egyes lelkipásztor a saját gyülekezetében Isten igéje szerint buzgón dorgálja és teljes erővel rajta legyen, hogy e káromlás nyilvános büntetéssel fékeztessék." Szigorúan intézkedik e tárgyban Szölöskén is az esperes. Itt a lélekmondóknak kezeket kalodába teszik. De a kéz nem szitkozódik, az esperes tehát elrendeli, hogy a nyakat tegyék bele. „Ha egyszer mondja el az lelkét vagy kereszteltét, mig tart az concio (prédikáció), addig legyen nyaka az kalodában; ha másodszor mondja el, félnapig; ha harmadszor mondja el, meg kell ugyan az kalodában az farát lapoczkával pricskelni." 2 e) Az evang. városok erkölcsi bíráskodása. A családi élet tisztasága. A jobbágyság helyzete. A boszorkányperek. Mint a fentebbiekben láttuk, evang. városokban a polgármester és a tanács s vidéken a földesúr és úri szék is segítségére volt az egyháznak a fegyelem és a jó erkölcsök fenntartásában. Ilyen városokban, mint például Sopronban, Sárvárott, Csepregen, Kőszegen, Magyaróvárott sat. az egész városi tanácsot evang. vallásos szellem hatotta át, határozataikkal az egyházi életet s a lelkészek munkáját támogatták. Csepregen a városi jegyző tisztét is az iskola rektora, 1627. és 1628. a légrádi Kálmáncsay Balázs látta el, fontosabb oklevelek, különösen végrendeletek kiállításához a lelkészt is meghívták tanúnak. Jellemző, 1 Adattár VI. 123. Pr. Szemle 1892. 430. Tört. Tár. 1906. 48. 2 Eht. Eml. 102. Mokos Gy. Hgszöl. kán. 230. Thury E. 253. Tört. Tár. 1906. 59.
