Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - V. A vallásos erkölcsi élet.

vallásüldözőket, mint hazaárulókat, éles szemmel, aggódó lélekkel sorra veszi a nemzet bűneit és orvosszert ajánl minden ölő méreg ellen. (Magyari, új kiadás 241.) Az olvasottság, a történeti példák bámulatos készletével küzd ez a nemes művelt lélek a magyarság megmentésért. Sok szava, gondolata a költő Zrínyire emlékeztet; talán még Kölcsey himnuszát is, amint ezt Ferenczi is lehetőnek tartja, Magyari záró imádsága inspirálta. Hitéért és hazájáért lángoló lelkéből fakad minden szava. „Ez könyvnek utolsó részebeli jóraintésemet — mondja — nem gyűlölségből, hanem szeretetből az végre szedegettem sok tudós embereknek Írásokból ki, hogy ha fegyveremmel nem is, jóra intésemmel az pogányok ellen való ügyében használhatnék édes hazámnak és nemzetemnek." (156. 1.) Szól elsőben az általános bűnökről és bajokról. „Semmi böcsületi tiincsen köztünk az innepnapoknak, nincs senki is, ki az inneptörőket megbüntesse, akkor sokadalmaskodunk, vendégeskedünk és oktalan barmainknak sem adjuk meg azt a nyugodalmat, melyet Isten parancsolt; akkor regístromot hányunk, adósságot szedünk, akkor fárasztjuk, rójuk jobbágyainkat, szőlő, búza látni megyünk, földesúrhoz, udvarbiróhoz megyünk s azok miatt az isteni szolgálatot minden büntetés nélkül elmulatjuk. Hogy ne büntessen azért meg Isten ez sok gonoszságért. Az Isten igéjének semmi böcsületi nincsen . . . csak szállást sem adnak neki, sőt üldözik, kergetik, tömlöcözik és háborgatják annak hirdetőit és szeretettel vevőit, de félek rajta, ezeket sem hagyja büntetés nélkül Isten ... No lássátak csak kövér nyakú pap urak, háborgassátok csak az keresztyéneket, talán hamarabb elvesztitek az gonoszul poklul hozzátok koporított uraságot, de az Isten igéje megmarad mind örökké . . . Ne üldözzétek tehát az evangélikusokat". (96. 98. 102.) „Pusztít az szüléknek meg nem tisztelése is. Azokat penig Isten táborostól elveszti, valakik szüleiket nem böcsülík . . . azont mondom azokról is, kik az nálamnál idősb vén embereket, fejedelmeket, földesurakat nem böcsülik meg, őket elárulják, ellenek fegyvert fognak. Mert valaki magistratusa ellen feltámad, Isten rendelése ellen támad, melyet közönséges (általános) romlások követnek . . . Az sok gyilkosságokért is sanyargat az Isten. Saepe vili ex fiammá serpunt incendia magna . . . Továbbá ha megnyitván szemeinket, kétfelé nézünk, rettenetes paráznaságokat, bujaságokat, házasssgtöréseket és tisztátalanságokat találunk lenni minden rendbeli emberek között országinkban. Sodornának iszonyú romlása ís azért lőn, mert égben hata 51