Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - V. A vallásos erkölcsi élet.

élő papokat vessék fogságba és megkötözve küldjék a püspökhöz Veszprémbe, Somlóvásárhelyen a Benedek-rendü apácák a XVI, század elején erkölcstelen, a zárdai magányt meggyalázó botrá­nyos életet éltek. Gosztonyi János győri püspök II. Gyula pápa rendeletére vizsgálatot tartott s ennek következtében elűzte őket és helyükbe premontrei apácákat rendelt. Bakócz Tamás prímás Körmendről a XV. század végén maga távolította el az ágoston­rendü barátokat és szigorított ferencieket hozott a helyükbe. A reneszánsz korában a teljesen elvilágiasodott humanista főpapok magok mutattak rossz példát. Még Hercegh Rafael kalocsai ér­seket is (1450—56) bevádolták Rómában, hogy fajtalan életet él, rosszhírű színésznőkkel, férjezett asszonyokkal a házasságtörést nyilvánosan üzi, Staphilus Frigyesnek, I. Ferdinánd tanácsosának jelentése szerint száz plébános közül alig van egy, akinek ágyasa vagy felesége ne volna s a legutóbbi egyházlátogatás alkalmával a zárdákban nőket találtak, kik gyermekágyban feküdtek és szégyenkezés nélkül vallották magukat a praelatusok feleségének. Symonds és Burckhardt tanulmányai említik a reneszánsz koráról, hogy a zárdák csatornáiban gyermekhullák maradványait talál­ták. Zichy Mihály ebben találhatott történeti alapot „Luther Wartburgban" című festményéhez, midőn a Luthert kisértő sá­táni alakok közé az érzékies szép nőt és a gyermeki holttestet is felvette. II, Lajos király 1524. nov. 16. külön rendeletet adott ki a soproni beneficátusok (oltáros papok) ellen, mely szerint arról értesült, hogy „közülök a legtöbben az egész klérus gya­lázatára és a lelkeknek nagy kárára erkölcstelen életet élnek, nyilvánosan ágyasokat tartanak, akikkel gyermekeket is nemzet­tek". Még Akách Miklós soproni plébános is 1568. megnősült, nemes Micskó Évát vévén feleségül. Gerengel Simon evang. lelkész eskette össze őket a Szent Mihály-templomban négy városi polgárnak, mint tanuknak jelenlétében. István nevü fia később orgonista volt ugyanitt. 1 Szóval igen sok erkölcsi baja volt a római egyháznak a saját papjaival is már a reformáció előtt. És ha Pázmány a maga ajtaja előtt akart volna seperni, akkor a Kalauzban ezen a címen nem egy, hanem öt fejezetet is Írhatott volna. Később is mint prímásnak legtöbb baja volt a cölibátussal és az ezzel kapcso­latos bajokkal. Már Sztáray Mihály az első drámáját (A papok 1 Békefi i. m. 197. Fessler IV. 1102, 1108. Zsigovits B, A coelib. tört. 39 45. Tört. Tár 1903. 414. Bunyitay I. 124. 181. Burckhardt J. II. 251. Payr, Sopr. eht. 29. 172.

Next

/
Thumbnails
Contents