Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - V. A vallásos erkölcsi élet.

erkölcsi élet javítását célozta. A reformáció anyagi alapelvének, a hit által való megigazulás tanának nagy volt az erkölcsi hatása. A reformáció ugyanis nem fogadott el a bűnért elégtételül külső gépies cselekedeteket, száműzte az önérdemekre támaszkodó farizeusi gőgöt, a képmutató szenteskedést és ezekkel szemben az élő hit által az érzület gyökeres megváltoztatását követelte. A hit, mely által megigazulunk, szükségképen élő hit is egyszersmind, mely mint a termőfa állandóan termi a jó gyümölcsöket, a jó cselekedeteket s hatalmos szubjektív mozgató erő Isten országának építésére. Róma a búcsúlevelek árulásával üzletté alakította át a bűnbocsánatot, a pénz lefizetése mellett az őszinte bűnbánat egészen háttérbe szorult. Ilyen búcsúleveleket VI. Sándor pápa megbízottjától magyar családok is vásároltak, így például Zay Péter 1502. a maga és felesége Lankai Kamarás Borbála számára és Olajos Gergely miskolci lakos szintén 1502. („Plenariam peccatorum remissionem confero et remitto tibi poenas in praesenti saeculo et in purgatorio patiendas" — mondja az eredeti búcsúlevél.) Az eperjesiek 1521. megverték és börtönbe vetették az eperjesi születésű Domó Mihály búcsuárust. Ilyen búcsúlevelek bizonyára rejtőznek az ősi dunántúli családok levelesládáiban is.

1 Róma a gyónás gyakorlatában a nagyobb mennyiségű imádkozást vezeklésűl, büntetésül szabja ki s ily módon ezt is (az olvasóval) gépiessé tette, holott Isten részéről legnagyobb kegyelem, hogy imádságainkban közvetlenül folyamodhatunk hozzá és beszélhetünk Istennel. Azért gúnyolta ki már Sylvester János az olvasót, mellyel a hivek inkább suttognak, mint imádkoznak s mintegy elszámolnak Istennel (1. 693. 1.) A gyónást a reformáció nem akarta oly hatalmi eszközül használni, mint Róma; a purgatoriummal, melynek a szentírásban semmi alapja nincs és csak I. Gergely találmánya, nem rémítgette a lelkeket; a fülbegyónást, a halálos bűnök egyenkénti felsorolását is, ami lehetetlen s a részletekre vonatkozó kérdésekkel annyi visszaélésre (a legújabb időben is a gyóntató szék ellen intézett erős támadásokra) adott okot, elhagyta; de azért a gyónás más evangeliomi formában üdvös erkölcsi nevelő eszköz maradt az evang. egyházban is. A középkor végén már sok gúnyos támadás érte a gyóntató barátokat.

2 Az evang. prédikátorok gyónás előtt ko1 Gróf Zay Károly közi. Uj Magy. Muz. 1854. 393. 1. Kassai levtár 1817. sz. Obál B. Az eh. és a városok a ref. előtt 45. 46. 2 Érdekes például Gáspár doktor eredeti magyar meséje, melyet 1555.