Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

elő". (327. 1.). Legvégül még Pázmánynak, mint történetirónak egy nagy jellembeli hibáját veti szemére: „Pázmány némely hazug emberek után egyfelől azt irja, hogy Luthert az ördög fujtotta meg. Másfelől ugyanott azt czisögi: Lutherum sibímet ipsi laqueo iniecto necem attulisse : hogy Luther ő maga fujtotta vagy akasztotta fel magát. (Kalauz 190). Honnan kitetszik, hogy az hazugságot soha úgy nem födözhetik egyfelől, hogy ki ne lássék farka másfelől". (332.1.). Zvonarics ezzel szemben Melanchthonra, Sleidanusra és a szemtanukra utal, akik hitelesen irták le Luther halálát. E műnek a végén ís latin és^magyar anagrammák vannak kőszegi Nagy Mihály, Zvonarics István, alumnus scholae Sárváriensis, Zvonarics Bálint és Miklós, Balog Péter és Langi Mihály ifjú poéták tollából. Pázmány a „Pironságokat" bármennyire kicsinyelte is látszólag, de valósággal mégis érezte a támadás erejét; ő sem tagadhatta, hogy embereire talált, alapos theologusokra, akik sok gyengéjét felfedték s a gúnyos beszédmód nyilaival is bánni tudnak. Nemcsak maga válaszolt azonnal, pedig az érseki kinevezés izgalmait is most élte át, hanem a durva Balásfy Tamás fegyverbarátságát is jó néven vette. Már a következő évben 1616. Prágában jelent meg ily című haragos műve : Csepregi Szégyenvallás, azaz rövid felelet, melyben az csepregi hivságoknak kőszegi toldalékit verőfényre hozza Pázmány Péter. (8. r. 283. 1. Ujkíad. V. 115—250.). Tehát nem is rövid, hanem elég hosszú felelet. Ellenfeleit itt gúnyosan csak Morgóknak nevezi és azzal dicsekszik, hogy „ily nagy epeséggel hárman (pedig csak ketten) egybeczimborálván, nem találtak benne csak egy hamisságot is." Holott nagyon is sokat találtak benne. A vitakérdéseket 6 részben tárgyalja : 1. A Csepregben felvetett fundamentumokból igazán kifakad a luther vallásnak hamissága. 2. A Kalauz nem vádolta hamisan a lutheristákat. 3. Nem is hamisítja meg a Kalauz az Írásokat. 4. Minden veszedelmes tanítás árnyékától is mentes a Kalauz. 5. Az ember lelkének eredete. 6. A morgók pántolódásának toldalékait megrázogatja. Bő lére eresztett tárgyalásaiban újra meri állítani, hogy Luther vallása fajtalanságra vezet, Luther a lélek halhatatlanságát is tagadta sat. Makacsul megmarad nyilvánvaló rágalmazásai mellett. A Függelék úgyvélt harmadik szerzőjét ízléstelen pórias szójátékkal „De Kan" nak nevezi. „Nincs vesztegetni való időm, mondja, hogy ennek a harmadik szamárnak enyelgésén sokat mulathassak. Nem is érdemli, hogy csak olvastassék is a tudatlan De Kannak moslékja". A primási székre