Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

elő". (327. 1.). Legvégül még Pázmánynak, mint történetirónak egy nagy jellembeli hibáját veti szemére: „Pázmány némely hazug emberek után egyfelől azt irja, hogy Luthert az ördög fujtotta meg. Másfelől ugyanott azt czisögi: Lutherum sibímet ipsi laqueo iniecto necem attulisse : hogy Luther ő maga fujtotta vagy akasz­totta fel magát. (Kalauz 190). Honnan kitetszik, hogy az hazug­ságot soha úgy nem födözhetik egyfelől, hogy ki ne lássék farka másfelől". (332.1.). Zvonarics ezzel szemben Melanchthonra, Sleida­nusra és a szemtanukra utal, akik hitelesen irták le Luther ha­lálát. E műnek a végén ís latin és^magyar anagrammák vannak kőszegi Nagy Mihály, Zvonarics István, alumnus scholae Sár­váriensis, Zvonarics Bálint és Miklós, Balog Péter és Langi Mi­hály ifjú poéták tollából. Pázmány a „Pironságokat" bármennyire kicsinyelte is lát­szólag, de valósággal mégis érezte a támadás erejét; ő sem ta­gadhatta, hogy embereire talált, alapos theologusokra, akik sok gyengéjét felfedték s a gúnyos beszédmód nyilaival is bánni tudnak. Nemcsak maga válaszolt azonnal, pedig az érseki kinevezés iz­galmait is most élte át, hanem a durva Balásfy Tamás fegyver­barátságát is jó néven vette. Már a következő évben 1616. Prá­gában jelent meg ily című haragos műve : Csepregi Szégyenvallás, azaz rövid felelet, melyben az csepregi hivságoknak kőszegi tol­dalékit verőfényre hozza Pázmány Péter. (8. r. 283. 1. Ujkíad. V. 115—250.). Tehát nem is rövid, hanem elég hosszú felelet. Ellenfeleit itt gúnyosan csak Morgóknak nevezi és azzal dicsek­szik, hogy „ily nagy epeséggel hárman (pedig csak ketten) egybe­czimborálván, nem találtak benne csak egy hamisságot is." Holott nagyon is sokat találtak benne. A vitakérdéseket 6 részben tár­gyalja : 1. A Csepregben felvetett fundamentumokból igazán kifakad a luther vallásnak hamissága. 2. A Kalauz nem vádolta hamisan a lutheristákat. 3. Nem is hamisítja meg a Kalauz az Írásokat. 4. Minden veszedelmes tanítás árnyékától is mentes a Kalauz. 5. Az ember lelkének eredete. 6. A morgók pántolódásának tol­dalékait megrázogatja. Bő lére eresztett tárgyalásaiban újra meri állítani, hogy Luther vallása fajtalanságra vezet, Luther a lélek halhatatlanságát is tagadta sat. Makacsul megmarad nyilvánvaló rágalmazásai mellett. A Függelék úgyvélt harmadik szerzőjét íz­léstelen pórias szójátékkal „De Kan" nak nevezi. „Nincs veszte­getni való időm, mondja, hogy ennek a harmadik szamárnak enyelgésén sokat mulathassak. Nem is érdemli, hogy csak olvas­tassék is a tudatlan De Kannak moslékja". A primási székre

Next

/
Thumbnails
Contents