Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

alá, holott az ő sáfárnéjokat házastársoknak tartják, együtt laknak, szaporodnak". (91. 1.) Pázmány az evang. lelkészek házasságát ocsmányságnak, bujaságnak nevezi. „Oka pedig ennek semmi nem egyéb, — mondja Nagy Benedek — hanem az ördögi gyűlölség és az ő maga nőtelen ügye . . . Mint az Aesopus rókája, kinek elvágták vala farkát, azt akará az többivel is elhitetni, hogy ők is farkokat metéljék el. Mert ez semmi haszonra való, csak akadék lábok között. Ő is egyszer immár magát az szent házasság renditül megkurtétván, azt akarná, hogy más is hozzá hasonló legyen". (98. 1.) Annak a kornak izlése és harcmodora ilyen volt s ebben a kőszegi rektor sem akart gyengébb lenni, mint az esztergomi primás. Majd pedig Nagy B. sorolja fel, hogy a Kalauzban mily sok a trágár és bujaságra inditó beszéd és megvádolja, hogy védelmébe veszi a bordélyokat, azt mondván: szabad elszenvedni az kisebb gonoszt (az bordélyt) az nagyobbnak eltávoztatásáért. „Mert nyilván meri írni: hogyha az bordélyt meg nem engedjük, tehát minden ház teli leszen tisztátalan személlyel , . . Elhittem itt, hogy az asszonynépek sulyosb választ adnak Kalauz Uramnak, kiknek jámborságában alattomba piszkála" (100. 1.) Tehát ismét lovagíatlan. Pázmány gerjeszti bujaságra az embereket. „Mert az mi szivén vagyon, azt nem átalja mogorva fajtalan beszédekkel előpattogtatni. . . Boldog Isten, ha Luther Márton ilyen bakbűzű éktelenséggel perelkednék, mennyi kigyót, békát kiáltana reá ? O neki penig nőtelen kegyes szűz virágnak, szabad az jámboroknak fülüket ilyen kozma bűzzel füstölni ? Én soha el nem hittem volt eddig, hogy jezsuita szájából ilyen szókat hallhatnék, holott csak köz házas emberekhez sem fér tisztességesen, közönséges helyen ilyen nyálas beszédekkel rogyázni . . . De ez a kérdés, ha ilyen szentségmutató szerzetes emberhez, tiszta szüzességre esküdt szemérmes jezsuitához, férhetnek-e bűn nélkül ezféle ocsmány beszédek, holott szent Pál (Efez. 5.) ezeket csak kimondani ís igen megtiltja". (99. 102. 104. 1.). Ez annál kényesebb pont volt Pázmányra nézve, minthogy éppen ebben az időben hozták őt hírbe Balassa Menyhért özvegyével, Baky Margittal, akit Detrekő várában szokott gyakrabban is meglátogatni. Kanizsai Pálfi János ref. lelkész ezt a ker. jegyzőkönyvbe is beirta s hozzátette a költő szavaival: „Haec est in toto notissima fabula regno". (Ez az országban a legismeretesebb szóbeszéd), Pázmány is szükségét érezte, hogy levélben mentse magát. Szerinte Permai János terjeszté e hirt, ki az öz-