Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

vegyet nőül akarta venni. Ez mondta el Losi Imre esztergomi kanonoknak, ez pedig Nagy János páternek. Ezek szerint is a sürü látogatása gyanús volt. De Pázmány úgy irja, csak azért is útba ejtette az özvegyet és többször időzött nála, mert „áttért és a pozsonyi klarisszák közé akart belépni", Pázmányhoz képest mily kíméletes volt a kőszegi rektor, hogy ezt a hirt szóba nem hozta, sőt közelebbről nem is célzott reá, (Adattár VIII. 58, Hanuy F, Pázmány lev. I. 49). A másik érdekes vitakérdés az emberi lélek származása s ezzel kapcsolatban a halhatatlanság kérdése volt. Nagy B. ezt így magyarázza: „Itt arról vagyon köztünk a kérdés: ha az atyák testestül, lölköstűl az fogantatásban egész embert nemzenek-e, avagy csak félembert, valami párás testet lélek nélkül? Mi az elsőt oltalmazzuk, tudni illik, hogy az atyák Istennek bölcs rendelése szerint testestül lölköstűl egész embert nemzenek. Az Kalauz penig hiti ágozatja gyanánt azt vitatja, hogy az atyák csak a testet alkotják, az lölköt penig az Isten maga teremti és végre úgy Önti az testben . . . Igen esztelen ember az, ki azt akarná (ebből) kisajtolni, hogy mi tagadjuk az lélek halhatlanságát, mert így szent Ágostonra, Tertullianusra, Arnobiusra, Cassiodorusra és sokan több szent atyákra is hasonló káromlásnak bélyegét süthetnéd, kik velünk egy nyomban jártának ez aránt." Nagy B. erre vonatkozólag ezt is mondja: „Ha a fattyú fiakban Isten teremti a lelket, tehát Isten társ a fajtalanok gonosz cselekedetíben", A traducianismus és creatianísmus régi vitakérdése volt ez, Tertullianus óta Damaskusi Jánosig az első volt az egyház hivatalos tana és a reformátorok ezt tartották meg. De a középkorban a scholasztikusok a creatianismusra tértek át. Az átöröklés modern tana e kérdésben Luthernek ád igazat, (216. 1.). Meglepő és lesújtó volt Nagy B. harmadik vádja, hogy Pázmány több tanításában nem is igazi pápista, Idézi Gelasius pápát, aki azt vallotta, hogy „az kenyérnek és bornak természeti el nem vesz az sakramentomba," Tehát ő nem mind hiszi azt, amit a pápák hittek. Vásárhelyi Gergely jezsuita az egyház definíciójába ezt is beleveszi: „mely gyülekezet Christus után ez földön egy főpásztortul (az pápátul) igazgattatik és birattatik." Pázmány pedig ezt tudatosan kihagyja, tehát nem jó pápista. „Az ő magyarázata pedig (az egyház fogalmáról) akkor leszen magához képest igaz, mikor Pázmán Uram menyeközőt tart. Mert ha az sacramentomok foglalják ütet ís az anyaszentegyház tagjainak közibe, az házasságot penig ű sacramentomnak tartja: mind addig