Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.
el s kéri, hogy „az mostani újságokba zabállott prédikátorok ravaszságát, hamisságát és szemefényvesztését vizsgálja és ő maga Ítélje meg". Durva, lekicsinylő hangon szól ezután „az superattendens, Zvonarics harangozó, a szájatátott prédikátorok és a kőszegi gaz sóczé hebehurgyaságairól és a kőszegi kufárok tárházából vett trágár rágalmazásairól. S minden vádat és vétket ellenfeleire igyekszik visszafordítani. Jellemzésül csak azt lássuk, amit Pázmány Luther születéséről mond. Már a „Tiz bizonyság" c. művében 1605. írta: „Luther Mártonrúl azt olvasom: hogy az ő anyja egy fördőházba szolgáló leány vala, ki az ördögtűi megny . . atván, Luthert nem természet folyása szerint férfiútól, hanem az ördög mesterségéből szüle". Ezt azután a Kalauzba is felvette, annyira tetszett neki. Magyarország leendő biboros főpapja nem restéit egy becsületes istenfélő bányász házaspárról így szólani az igazság és jobb meggyőződése ellenére, Utóvégre neki ís volt apja és anyja. Mit tett volna azokkal a gaz rágalmazókkal, akik így támadták volna szülei emlékét. Csuda-e, ha a lutheránusok mint álnok, hazug jezsuitáról szóltak róla s már Nagy Benedek, a kőszegi rektor ís ezt a bűnéi vetette szemére. Pázmány azután a Csepregi Mesterségben bűnének súlyát érezve igazi jezsuita módon igyekszik magát tisztázni és így felel: „Nyalka sóczé látszik, hogy tenálad is kevesen laknak az felső várban. Nem igazán fogod az Kalauzra, hogy Luthert ördög csinálmányának mondotta volna. Nyisd fel szemedet és olvasd meg az Kalauzt (I. 284) és meglátod, hogy magátúl semmit errül nem mond, hanem csak azt írja, hogy ezt olvassa Luther felől; fel is jegyzi, minemű tudós főemberek írásában olvassa. Sokkal külömb pedig minálunk, mikor valaki azt mondja, hogy ő ezt olvasta és mikor azt maga is valónak mondja. Az kí eszén jár, csak annyiban szól a dologhoz, amennyiben tudós. Azért az ki az Kalauzt irta, bizonyos lévén, hogy sokan Luther életében is Írással hirdették, hogy ördögi munkával fajzatott Luther Márton: csak azt mondotta, hogy ő ezt olvasta. Errül való ítéletet az olvasókra hagyta." Az eszes főjezsuita itt nem akarja tudni, hogy a pornográfus iratok terjesztőit éppen úgy büntetik, mint azok íróit. Es szavaival ellentétben Pázmány bizony nem értelmes, hanem könnyen megtéveszthető olvasókra számított, akik Prateolus ocsmány szavait Pázmány által ís vallott igazságnak vették. (Pázmány összes művei I. 397. V. 18.) Pázmány ezt a művét Szyl Miklós irói álnév alatt adta ki, de a csepregíek tudták, kivel van dolguk. Szintén Bécsben 1614.
