Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

14-én a Fertő mellékét, Pinnyét, Söjtört, Széplakot, Hegykőt, Nagyczenket járták be s mindenütt hálaadással vették vissza templomaikat. Végül nov. 15. Németkereszturra mentek, hová a Léka várához tartozó összes német gyülekezeteket összehívták s számukra is lelkészeket rendeltek. Ugyanitt a kir. biztosoktól is, akik bizony kevés tisztelettel voltak a püspök iránt, végleg elbúcsúztak. (Ker. jkv. II. 256. Eht. Eml. 138.) A püspök nehéz dolgainak ez még csak a kezdete volt. A kir. biztosok a gyülekezeteket szóval visszarendelték, de a földesurakkal szemben nehéz volt azokat megtartani. A biztosok közül is maga Viczay tiltakozott a lozsi és beledí templomok, Bessenyei pedig a pinnyei templom visszaadása ellen. Rábaközbe és Muraközbe a nagy árvizek miatt nem mehettek el, az itteni templomok tehát nem adattak vissza. Hamvai Péter a református biztos méltán írhatta a Rákóczynak küldött jelentés végére : „Sehol ezek restitutionalist nem adtak az faluknak super restítutione templorum. Mert a pápista commissariusok nem annuálták neki s jelenlétekben praedikátorok sem introducáltattak, hanem csak szóval lett az executio. Ergo sicut erat ín princípio, ita nunc et semper etc. Jus patronatusnak reserválásáról is protestáltak az földesurak, de ugyan magok az commíssarius urak is. Micsoda securitas ez. avagy micsoda sinceritas". A biztosok távozása után a templomokat ismét visszafoglalták, a prédikátorokat elűzték, Musay már 1647. külön jegyzéket írt össze a biztosok távozása után történt sérelmekről. Különösen a kiválóbb helyek, Csepreg, Lövő, Czenk, Lozs, Kövesd, Keresztúr sat. megtartásáért fejtettek ki nagyobb erőt és buzgalmat, de mind hiába, (Ker, jkv, II, 263. Zsilinszky i. m. 352). Musay püspök 1647. aug. 28, személyesen jelent meg Lethenyei István kőszegi esperes és Fábri István ker, jegyző kíséretében Szombathelyen a megyegyűlésen, hogy a lékai, ikervári és saári egyházi javakat s Nádasdy urodalmaiban a sedecimát mindenütt visszaköveteljék, melyeket a kir. biztosok már háromszor visszarendeltek nékik. Különösen az alispánok mulasztása ellen tiltakoztak, akik a törvényt nem akarták végrehajtani. November 4-én pedig Musay paptársaítól körülvéve Sopron megye gyűlésén jelent meg, hogy panaszos kérvényüket személyesen adják át. De hitehagyott földesuruk, Nádasdy Ferenc gróf tiltakozott ennek felolvasása ellen, mivel a lutheránus vallású prédikátorok nem tartoznak az ország rendéi közé. Musay viszont ezen eltiltás ellen protestált. Az 1649. évi országgyűlés idején is hosszú jegyzékét terjesztették elő sérelmeiknek Szombathelyen és Pozsonyban. De