Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

új fordításai követik, az utóbbi magyarázatokkal; az Üj Zengedező 1600 lapra felduzzasztott kötete, Arndt János és Rambach vastag könyvei mutatják e kornak szellemi gazdagságát. Egyházi emberek művelik a magyar nemzeti irodalmat is. Bél Mátyás földrajzi, történelmi és nyelvészeti munkái mellett Szeniczei Bárány irja Francke nyomán erősen hazafias szellemben az első magyar neveléstant. A hazai könyvnyomtatók a hatósági tilalom miatt nem merték vállalni az egyházi műveket. Titokban, Norinberga, Frankofurtum helynevekkel jelentek meg, holott Győrött Fábri Gergely, a fiatal káplán-rektor rendezte őket sajtó alá. Mindez pedig úgy volt lehetséges, hogy Telekesi Török István, a volt kuruc ezredes és Rákóczi kormánytanácsosa, Ostffy Mihály, az első felügyelőnk, a Wittnyédyek, Schwáidli Mihály uram „juratus assessor és Győrött a belvárosban nevezetes kereskedő", a Wittenbergben alapítványt tevő Poldt Mihály uram, szintén győri polgár, adták a kiadás költségeit. Már Sylvester, Dévay, Sztáray, Kulcsár, Beythe, a Zvonaricsok, Magyari, Lethenyei és egyéb dunántúli evang. irók művei is csak a Nádasdyak és más jókedvű patrónusok bőkezűségéből jelenhettek meg. Ez a hagyományos evang. szellem ma sem halt ki egyházunkból. Bizonysága ime, hogy ily nagyobb terjedelmű munka a mai viszonyok között, midőn nemzetünk „tudománymentő" egyesületre szorul s nagyobb műveket régi tudományos társulataink is alig adhatnak ki, a mi szerény egyházi irodalmunk terén megjelenhetett. Hála érte a névtelen jóltevőnek. Egyházkerületünktől a megbízatást nagy örömmel vettem. Már e nélkül is ifjúkorom óta gyűjtöttem az anyagot s a munkamegosztás elve szerint szülőföldemnek, a hozzám közelebb eső Dunántúlnak egyháztörténetét tűztem célul magam elé. Kész előmunkálatokat nem igen találtam. Jegyzőkönyveink csak 1600 óta vannak s eleinte nagyon hiányosak. Püspökeink közül Musay Gergelynek volt nagyobb történeti érzéke, aki hivatalos útjairól 1646. már Itineráriumot készített s 1661. Regestumba foglalta az elveszett és megmaradt gyülekezeteket. Haynóczi Dániel soproni rektor latin költeményéhez 1742. a dunántúli püspökök rövid életrajzát mellékelte. Ribini János kétkötetes művében sok értékes dunántúli adatot is közöl. Az első buzgó történetirója Dunántúlnak Hrabovszky György várpalotai lelkész volt, aki lázas szorgalommal gyűjtötte vastag kötetekbe a dunántúli forrásokat (Scrinium Antiquarium, Presbyterologia, Gymnasiologia), de nyomtatásban csak „Papi Tükör" című füzete (az 1806-ban élt lel-