Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
készek életrajzai) jelent meg. Zárka, Vietoris és Wílfinger szintén csak a dunántúli püspökökről írtak igen röviden. Gamauf Teofil Sopron történetével kapcsolatban az egyházkerületre vonatkozó adatokat is gyűjtött. S végül Pálfy József is közölt Dunántúl egyháztörténetéből egy kis vázlatot az 1853. évi Névtárban. Ujabban a Protestáns Szemlében és az Egyháztörténeti Adattárban jelentek meg értékesebb forrásközlemények is. Munkámat a források gyűjtésével kezdtem meg s Dunántúlnak általam szerkesztett Egyháztörténeti Emlékeiből egy kötetet ki is adott a kerület. (Sopron, 1910. 8. r. 404. 1.) Majd a soproni egyházközség történetéből írtam meg az I. kötetet. (Sopron, 1917. VIII. -f" 521. A szövegbe nyomott 76 képpel.) E nagyobb művem megjelenése előtt és után folyóiratokban és külön füzetekben is főként olyan tárgyakat dolgoztam fel, melyek Dunántúl egyháztörténetének voltak kiegészítő részei. 1 Ezek az előtanulmányok bátorítottak arra, hogy a megtisztelő megbízatást elfogadtam s az egyházkerület egész történetének megírására ís vállalkoztam. Ismerem munkámnak gyengéit. Igen nagy volt a terület, melyet át kellett kutatnom. Felvettem ugyanis minden egyházközséget, amely valaha akár csak átmenetileg is rövid időre a dunántúli kerülethez tartozott. S mivel csak igen kevés egyházközség története volt megirva s ezek is hiányosan, magam igyekeztem ezt a hiányt, amennyire birtam, pótolni. Mert az egyes gyülekezeteknek, mint alkotó részeknek ismerete nélkül, a kerületnek, mint egésznek történetét megírni nem lehetett. Művem ily módon egy külön résszel bővült, mely csak az alapvetés és első virágzás korának tárgyalásában ily terjedelmes. Itt ugyanis a filiákkal együtt mintegy 530 egyházközségről kellett beszámol1 Ilyen dolgozatokat irtam a fláciánus és pietista lelkészekről, a Nádasdyakról: Tamásról, a két Ferencről és Pálról, valamint a három Nádasdynéról: Kanizsay Orsolyáról, Báthory Erzsébetről és Révay Juditról; első reformátoraink közül Sylvesterről, Dévayról, Gerengel Simonról, továbbá Magyari Istvánról, Gabelmann Miklósról, a Zvonaricsokról; az evang. Kollonicsokról és Zinzendorfokról, Bocskay és Bethlen dunántúli hadjáratairól, Lackner Kristófról, az első magyar Concordia-könyvről, az evang. Csepreg pusztulásáról és a csepregi graduálról; Pápa, Sárvár, Csepreg, Kőszeg régi gyülekezeteiről, a régi tanítóvilág emlékeiről és a soproni iskoláról; Wittnyédy Istvánról, Zsédenyi István gályarabról, a gályarabok énekéről, Szenczi Fekete püspökről, Serpilius soproni városbíró családjáról, Aáchs Mihály énekköltőről, Telekesi Török István kuruc ezredesről, az Ostffyakról, Perlakyakról, Szeniczei Bárány Györgyről, Fábri Gergelyről, az artikuláris Vadosfáról és Nemeskérről, Matkovich Pálról, Nagy Györgyről, Szakonyi Józsefről, Ráth Mátyásról, Berzsenyiről, Kis Jánosról, a dunántúli énekeskönyvekről, Edvi Illés Pálról és Karsay Sándorról.