Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.
lomaei Pál, Pápai János a két év előtt kiadott Zvonarícs-féle Magyar Posztilla II. kötetéért 2—2 forintot fizettek ; Szentmihályfalvai János az I. kötetért 3 forintot fizetett, 2 írttal adós maradt. Szeli Gergely a II. kötetért 2 frtot fizetett, 3-mal adós maradt. A zsinat összes bevétele egyéb járulékokkal 18 frt volt. Az 1631. évi rendszabályok 6-ik cikkelye ismét a jegyzőt tette meg pénztárosnak pontos számadás kötelezettsége mellett. 1 A püspöknek nálunk állandó évi jövödelme sem földbirtokban, sem pénzfizetésben nem volt. Csak a szepesváralji 1614, évi zsinat rendelt az. ottani szuperintendensnek évi 200 forintot, melyrek felét a nemesek fizették porta szerint, felét pedig a papság, kiki jövödelme arányában. Az egytelkes nemesek és a tíz lándzsások is fizettek és pedig ezek a sajátjukból, mivel nekik portaszámuk nincsen. Erről a méltányos dologról Dunántúl nem vett tudomást. Itt a reformátusoknál még a census cathedraticus sem volt meg. A zsolnai 1610. évi kánonok a lelkészek által fizetett census cathedratícus mellett még a gondnokok adójáról (contributio aedituorum) is szólanak, melyet a gyülekezetek fizettek. (Szeberényí J. Corpus Synod. 34. Pr. Sz. 1895. 186.) A census cathedraticus vagy cathedratícum a minden predikálószék, vagyis lelkészi hivatal (parochia) után szedett adó a római egyháztól maradt reánk örökségül. Eredetileg az archídiakonusok szedték ezt egyházlátogatáskor a püspök számára. Jó ideig még az evang. gyülekezetektől is behajtották. Ennek elvesztése miatt nagy volt a panaszuk s I. Ferdinánd kárpótlást igért és adott is nekik. A protestáns világban ezt azután az evang. esperesek, illetőleg püspökök is megkapták. A zólyomi 1592. évi 10-ík kánon mondja: „Quilibet Pastor suo Magistratui condecens munus, pactata, cathedratícum et alia ab antiquis constituta, sine molestía et dífficultate statuto tempore solvat et deponat." így a Dunántúl is megvolt ez. De nem volt a püspöknek rendes évi fizetése, mert csak egyházlátogatáskor és ekkor is csak a meglátogatott egyháztól kapta; ha helyettest (esperest) küldött vizitálni, akkor azé volt a census. Az 1630. évi csepregi határozat is csak az egyházlátogatáshoz köti a cathedratícum fizetését. Es a Vísitationalís Cikkelyek 26-ik pontja nem is a püspökről, hanem általánosságban a vizitátorról mondja, hogy minden kathedrától egy magyar forintnyi censust fizessenek neki. Később azonban ezt rendes évi fizetéssé változtatta át a kerület, de már csak 1 Pr. Szemle 1895. 188. Földváry, A dunamell. ref. ehker. tört. I. 81 Ker. jkv. II. 12., 19., 20.
