Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

István, Pankaszi Márton, Zólyomi Pál, Csepregi Dénes, Kelemen Mátyás, Baranyai Máté, Potyondi István, Widos József, Szvetics Gergely, Kanizsai János, K. Farkas János, Allodiatoris Mihály, Simonházi Tamás, Linka (Hlinka) László, Dubniczai Márton, Szeömeönyei György, Szálai Márton, Prusoczki Venczel, Nagy Tamás, Musay Gergely, Kotlóczi György, Mosony János, Pápai János, Surányi György, Geregyei Gergely, Szeredi Gáspár, Hollósi Miklós, Fajertagh János, Ferrarius András, Somodi István, Szelnicz János, Terebesi Miklós, Musics Pál. Dvorszky György, Sutoris Miklós, Sámbokréti Mihály, Somodi János, Szentlőrinczi Balázs, Magyar János, Győrvári Ferenc, Szeredi Mihály, Theutonides János, Kamondi Gáspár, Győrvári Lukács, Szerdahelyi Mátyás, Serari András, Német János, Rádí István, Breznói Mihály, Magyarbéli György, Meskó Pál, Küszöghi Mátyás, Agnetis Salamon, Pauspertel Ágoston, Floriánus Pápa György, Thalabor Jakab, Harpius Máté, Telekesi Benedek, Ujkéri Miklós. Es mint itt felavatott lelkészek: Kopcsány János, Somodi Péter, Szentgróthi Benedek, Kanizsai János, Muraközi Miklós. Több lelkész betegség és egyéb okok miatt maradt távol, A rektorok neveit pedig a jegyző nem jegyezte fel. Az egész ünnepély lefolyását elmondja röviden a kerületi jegyzőkönyv. Püspökválasztásról ez a legkorábbi hivatalos feljegyzés. E szerint a nevezett napon (1625. jún. 2,) korán reggel a templomba mentek s előleges könyörgés és magyar prédikáció, Isten nevének dicsérete (éneklés) és a Szentléleknek segítségül hívása után Schubert Pál soproni német lelkész mondott latin szónoki beszédet (oratiunculam) az ismeretes verses közmondás alapján: Et tua res agitur, paries cum proximus ardet. (Téged is ér a veszély, ha a szomszéd háza kigyullad). A beszédnek igen nagy lehetett a hatása, mert Schubert naplójából később a kerületi jegyzőkönyvbe is lemásolták. (I. 169—176). Bethlen háborúi még nem értek véget. A zsinat a négy év előtt szörnyű vérontással elpusztult, de újra felépült Csepreg városában, abban a templomban ült együtt, ahol a tudós Zvonarics Imre csak nem rég szenvedte a vértanúi halált. Maga a szónok is a fehérhegyi csata áldozata, Morvaországból, Iglauból menekült hozzánk, szemmel látója volt hazájában az iszonyú ellenreformációnak. Az ilyen szónoknak elhitték, ha prédikálta: Et tua res agitur. A te házad ís veszedelemben forog. Politikai és egyházi tűzvészről (incendium politicum et spirituálé) beszélt velősen, nagy szónoki erővel. Nagy Németországban (a 30 éves háború elején) 42