Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

tik az tanétók (lelkészek) elejbe, tehát az Istennek könyvéből és az természet törvényéből tegyenek Ítéletet az házasságnak dolgairól". Barátságért, kedvért, ajándékért senki hamisat ne pronunciáljon, mint annak előtte történt ilyen dolog". A válóperekért fizetés járt s néhol ezek száma igen nagy volt. A református Melotai Nyilas István agendája szerint voltak, kik ezt mondogatták : csak tegyek szert ennyi meg ennyi pénzre, elmegyek a papokhoz és majd elválasztanak. (Pr. Szemle 1895, 187.) Az oskolamesterek az ő pásztorokat a község előtt vagy másutt alattomban ne gyalázzák, se el ne árulják, ellene háborúságot ne indítsanak, (64), A lelkész a sokszor megintetett és győzetett vakmerő eretnekekkel disputatíót ne kezdjen, se együtt vélek ne egyék, igyék, se ne nyájaskodjék (68). Zsinat évenként kétszer legyen, az ok nélkül távolmaradók hivatalukat veszítik. Senki a tanácskozást csacsogásával ide s tova sorállásával ne interturbálja s mindenki a zsinat végéig jelen legyen (69, 70). Evenként egyszer egyházlátogatás legyen, az egyházlátogatónak mindenütt eledelt adjanak (71). Ami az egyház költségeiből a tanítóra esik, azt zúgolódás nélkül megadja (72). Az istentiszteletre és iskolákra vonatkozó pontokat alább tárgyaljuk. Az 50. kánon már a kerület Agendájára is (az mí Agendánk) hivatkozik. A fentebbi kánonokat a négy esperes irta és adta ki írásban s ezek szerint az egyházkerületet ők kormányozták, Beythe 1595, lemondott, de személye és hivatalos állása iránt a szenvedélyes viták ellenére is oly nagy volt a tisztelet, hogy 1612, bekövetkezett haláláig helyette más püspököt nem választottak, í^y e

éy I^ évre nyúló püspök nélküli időszak állott be egyházkerületünk történetében, melyben az esperesek kormányoztak, ezek látogatták az egyházakat, sőt ezek avatták a lelkészeket is. Reczés János volt köztük a főszenior, a volt püspökjelölt, aki már Beythe idejében is végzett egyházlátogatásokat. Maga 'Beythe irja: Ám kieresztötte vala egyszer Reczés Jánost vizitálástokra. Amíg köztetök jára, csak borral három száz forint árával tódátok vísitálását meg... Ez végre kellött volna-e gyakran valakit közétökben ereszteni, hogy megevött, ivott volna mindenötökből." Beythét a harag vakítja el és nagy túlzással szól Reczés János kapzsiságáról. Reczés már jóval 1596, előtt járt vizitálni Szilban Sopron megyében. Kincses Pál akkori lelkész irja: „Még almáriumomat is addig feltörtétek, mig haza mentem, hogy meglássátok, micsoda könyveim vannak," 1596-ban Kincsest Kőszegen készült meglátogatni, de ez elmaradt. Volt egyházlátogatás 1598-