Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

ban is. Mint fentebb láttuk, Reczés 1595 körül Csánigon két lelkészjelöltet is felavatott. A legrégibb dunántúli lelkészavató formula is nem püspökről, hanem szeniorról emlékezik mint felavató személyről. A dunántúli legrégibb jegyzőkönyvben a latin és magyar formula csak általánosságban ordináló személyről szól '. Reczés János 1599. dec. 13. elhalt, hamar követte őt Thokoich is, Vidos Lénárd is elhalt vagy eltávozott; de az egység Beythével most már nem volt helyreállítható. Csak Klaszekovics volt még életben. Az elhaltak helyébe Muraközi Györgyöt, Kőszegi Balázst és Magyari Istvánt választotta meg az egyházkerület espereseknek. Különösen az utóbbinak volt vezető szerepe, aki irodalmi munkásságával is nagy tekintélyt vívott ki magának. Magyarít főesperesnek (senior supremus) nevezik jegyzőkönyveink. A lelkészavatásokat is bizonyára ő végezte. Szopori Kristóf rábakovácsi lelkészt, mint ordinandust, mivel az avatásról elmaradt, 1603. megbüntették. Az összes peres ügyekben mint vezető főesperes (elnök) Magyari szerepel. Nagy számmal voltak már ekkor is házassági válóperek és az ítéleteket, püspök nem létében, az esperesesek adták ki. „Nos seniores ecclesiae" — e szavakkal kezdődnek a házasságot felbontó ítéletek is. Az egyházkerület és az egyházi törvényszék első ismert jegyzője (nótárius sedis spirituális) Cziczak János lelkész. A zsinatokat, évenként többet is, rendesen megtartották. Magyari nem csak mint sárvári lelkész (1. 62. 1.), hanem mint esperes is bölcs elméjű és erős kezű férfiú volt. Úrnőjével, Báthory Erzsébettel szemben is bátran lépett fel. A hitvitákban inkább Róma, mint a kálvinisták ellen fordult, bár buzgó lutheránus volt. Thury Benedek kálvinista lelkészt, ki husz évig szenvedett török fogságban, 1601. Pythiraeus keresztúri lelkész által ajánlotta a soproniaknak segélyezésre. 1602-ben beteg levén, levélben intette a csepregi zsinatot, hogy Lövőre méltó és odavaló lelkészt küldjenek. Esperessége idejéből legnevezetesebb volt az Ivánban 1603. dec. 3. tartott zsinat. Itt az ő elnöklete alatt mindenekelőtt az általános egyházlátogatást rendelték el. Magyari, Klaszekovics, Muraközi és Kőszegi espereseket küldték ki. Es a vizitáclót kiterjesztették az esperesekre is, ezek meglátogatására Zvonarics Mihály, Keresztúri Crucius Mihály, Tömpör Balázs lelkészeket és Cziczak János jegyzőt küldték ki. S kimondták, hogy „Rndus D. Supremus Senior Urunk ő Nagyságától 1 Adattár VII. 68. Fabó, Beythe J. 62. Doleschall, Ev. Eh. és Isk. 1884. 27. sz. Egyet. levt. Ia 1, 16. Ker. jkv. I. 105. 159. Fabó, Codex Dipl. 78.