Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.
megértette." A test és lélek gyötrő háborúkból ha hazatérhetett, a szintén harcias hitvitázók háborgatták. A csepregi kollokviumon két napon át hajnali öt órától kezdve estig ő elnökölt. Lethenyei és Kis Bertalan ís említik, hogy majdnem évenként küldött ki ifjakat Wittenbergbe. Egy ilyen patrónus állott a harcias, szigorú lutheránus Reczés János csepregi esperes mellett, midőn Beythe püspök lassanként, szinte észrevétlenül akarta Dunántúlt a kálvinízmushoz áttéríteni. 1 Bármily nagy volt is Beythe tudománya, de eleinte a nyílt őszinteség hiányzott belőle. A csepregi kollokviumon még nem történt meg a teljes szakítás. A püspök és fia, a Sárvárott született Beythe András surányi lelkész 1591. és 1593. még leveleztek az evangélikusokkal. De Reczés belátta, hogy Beythével többé nem maradhatnak együtt. Beythe ugyanis 1593. Pathai ref. püspök úrvacsorai kátéja elé irt üdvözlő versében szint vallott; ettől a kátétól várta, hogy nemcsak a pápa miséjét, hanem Brenz János (az erős lutheránus sváb theológus) tanát is megdönti. Reczés János az Egyesség Könyvének aláírását sürgette és 1595 elején gyűlést tartott Vépen, ahol már a Beythétől való elszakadást is szóbahozták, de mégis elhalasztották a dolgot Nádasdy visszajöveteléig, aki a török ellen harcolt s őszinte barátja volt az egyházi egységnek. Reczés azonban nem akart várni s e határozat ellenére is összehívta Nádasdy urodalmaiból a lelkészeket Hegyfalura, hogy az Egyesség Könyvét (ekkor még csak a latin példányt) aláírják. Ez ellen Soós János lozsi lelkész 1595. aug. 21. külön levélben tiltakozott, mert Reczés ilyen meghívó levelet csak „a többi senior uraimmal egy akaratból emittálhatott volna". Soós meg is vádolja Reczést: „Minden köztünk volt egyenetlenségnek Kegyelmed leszen az oka, mert egy coetusból kettőt akar csinálni." (Fabó, Beythe I. 55. 1.). Ezt a Hegyfalura tervezett gyűlést talán meg sem tartották, mert három hét múlva 1595. szeptember 12-én Meszlenben egy nagyobb szabású egyességi kísérlet történt és pedig a Sopron-, Vas- és Zalamegyében lakó evangélikusok nevében. Itt készült a Concordia Meszleniana, melyben a „Reczés János szeretett testvérünk által a zsinatokra már egyszer s mási Magyari I. két predik. Nádasdy F. teste fölött. Eht. Eml. 155. A harcias katona apja példája szerint szerette a zenét is. Egy Itáliából való énekest tartott udvarában, Mantuano Kamiilót, aki lantos Kelemen aláírással magyar nyelven állítá ki nyugtáit.
