Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - II. Az Ausztriához csatolt és egyéb határszéli urodalmak Sopron megyében.

Textorisnak az augsburgí Gigelmar Ábrahám volt az utóda (minister Kobersdorfensis et Weperdorfensis), aki Csepregen 1640. jun. 12. irta alá az Egyesség Könyvét. Lozson 1644. évi márc. 12-én Getschmann Menyhértet avatták fel veperdi lelkésznek. Az utóda Weingarth Vencel volt, előbb premontrei kanonok, majd rőtí lelkész. Weingarth 1646. már Veperden volt s 1650 elején a rokonaihoz utazott haza Szileziába. Ez alkalommal az egyházkerület adott neki Doroszlón 1650. jan. 11. útlevelet. 1650. okt. 18-án zsinat is volt a kaboldi várhoz tartozó Veperden (Wepersdorff ad arcem Kabold) és Musay Gergely püspök itt avatta fel veperdi és kaboldi lelkésznek M. Lagus Jakabot, aki 1646—50. a soproni gimnázium rektora volt. Lagus hamburgi születésű, ki az egyetemen magiszteri grádust is nyert. Sopronban 1648. febr. 3, Scholz Jeremiás orvosnak leányát vette feleségül. Már mint rektor is két alkalmi költeményt ir és veperdi lelkész korában is egyet Neuheller János soproni lelkész halálára (Ehrengedechtnis, Regensburg 1651). Hogy meddig működött itt, azt nem tudjuk. Musay püspök egyházlátogatásakor 1652. még Lagus volt a veperdi és kaboldi lelkész.

1 1657. jun. 12-én Geresden a góthai Fomann Jeromos Kristófot avatta fel Musay püspök Kaboldra és Veperdre, akit azonban a Kéryek már korán elűztek, mert a M. Seelmann Keresztély soproni rektor bucsuzása alkalmából megjelent emléksorok alá (Hodoeporica, Lőcse 1661) Fomann már mint „gewester zu Kobelsund Weppersdorf, nun aber vertriebener und verfolgter Diener Christi" irta alá nevét. Az 1662. évi országgyűlés elé terjesztett sérelmek közt olvassuk, hogy Kéry Ferenc a veperdi papnak megüzente, ha életét s javait elveszteni nem akarja, költözzék ki azonnal a paplakból és másnap börtönnel és más fenyegetésekkel kicsikarván a szegény jobbágyoktól a kulcsot, a templomot Kabold filiával együtt elfoglalta. Kéry Jánosnak fiai atyjoknál is türelmetlenebbek voltak. Kaboldot Kéry Ferenc örökölte, ki Széchy Dénes leányát Júliát vette feleségül (édesanyja a vakbuzgó Draskovich Sára volt), a másik testvér Kéry János pedig pálos szerzetes és a theol. doktora volt, aki Zrinyi Miklós felett Csáktornyán a halotti beszédet mondotta. Kéry Ferenc nagy híve volt a bécsi udvarnak. Midőn Zrinyi és Frangepán 1670. ápr. 16. nála Kaboldon megháltak, sietve tudatta ezt Bécsben, ahova ő kisérte el vendégeit. Fia 1 Payr, Eht. Emi. 78. 86. 146. Sopr. Eht. 357. Ehlátog. jkv. 1652. Ker. jkv. Egyet, levtár. V. 6. 231 és 331 1.