Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - II. Az Ausztriához csatolt és egyéb határszéli urodalmak Sopron megyében.

János koronaőr a grófi rangot is megkapta és nagy üldözője volt a protestánsoknak, Miklóssy András kaboldi tiszttartó 1682, kegyetlen fosztogatással és kínzással kényszeríté az urodalombeli jobbágyokat az áttérésre, A kaboldi urodalmat a Kéry grófoktól és anyjoktól, Széchy Juliannától 1704, Esterházy Pál herceg vette meg,

1 így az utolsó kaboldi lelkész a XVII, században Fomann Jeromos volt, Musay Gergely 1661, évi nemeskéri feljegyzése szerint Kabold ekkor a Schubert János soproni lelkész esperessége alá tartozott és az egyházmegye 17 gyülekezetet foglalt magában, amelyeknek nevei: Í.Sopron, 2. Ágfalva, 3, Somfalva, 4, Borbolya (Barbersdorf, Walbersdorf), 5, Ruszt, 6. Meggyes, 7, Balf, 8. Harka, 9, Felsőpéterfa (Petersdorf), 10. Veperd (Kobolddal együtt), 11. Csáva, 12. Kőhalom (Steinberg), 13. Bónya (Böringsdorf), 14. Rőtt (Rattersdorf), 15. Pörgölín (Pilgersdorf), 16. Léka (cum filialibus), 17. Ilmitz (cum filíalí). Musay megjegyzi, hogy ettől az esperességtől függöttek a Fertőn túl levő összes német gyülekezetek s ezeket a dunáninneni szuperintendenciától a Duna folyó választotta el.

2 Felsőpéterfa. A kaboldi urodalomhoz tartozott Felsőpéterfa (Petersdorf) is, mely már a középkorban (1302) Petur-Németi néven a kaboldi vár tartozéka volt. Ennek Choron, Liszti és a Kéryek voltak földesurai s szinte csudálni lehet, hogy a Kéryek itt az evang. vallásgyakorlatot egészen 1672-ig megtűrték. Musay püspök Felsőpéterfát 1646. a Liszti-urodalomhoz számítja. Kőszeg város jegyzőkönyve és Wislicenus lelkész levele szerint pedig Péterfának 1667-ben is Kéry Ferenc volt a földesura.

3 Felsőpéterfának Mészverem községgel volt közös lelkésze. Az első, akit ismerünk, a rothenburgi születésű Horn György. Ez az egyetemről magiszteri grádust hozott magával és Sartorius János hernalsi lelkész ajánlatával jött Batthyány Ferencné Lobkovítz Poppel Éva és nővére Salm grófné uradalmába. Innen azonban a kálvinisták („derén Liedlein er nicht singen wollte") fizetésének megvonásával és minden védelemnek megtagadásával elűzték. így került 1616-ban Felsőpéterfára, ahol azonban csak 1 Müllner M. A soproni főtanóda tört. 32. Zsilinszky III. 204. Hist. Dipl. Appendix 108. 1. Pauler Gy. Wesselényi és társai I. 393. Széchy K. Zrinyi M. V. 200. Tomek 0. i. m. 65. Das verwirrte Königreich Ungarn 1683. 388. Bubics-Merényi, Esterházy Pál 253. 2 Payr S. Ehtört. Emi. 146. 1. 3 Thirring G. i. m. 151. Payr S. Eht. Emi. 134.