Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - II. Az Ausztriához csatolt és egyéb határszéli urodalmak Sopron megyében.
1620 után Joó János kezében találjuk Kaboldot. Ennek vejét Zay Zsigmondot a sógora 1629. a kaboldi vár udvarán lőtte agyon. 1 Kaboldnak a magyar koronához való visszacsatolása, melyet már az 1635. évi országgyűlés is sürgetett, 1638. történt meg, amikor az urodalmat Ipolykéri Kéry János szerezte meg. (1642, óta báró, a kaboldi várat 1656. ez építette ujjá). Haynóczi Dániel Sipkovits Tóth János püspök beiktatására irt versében (Epistola Gratulatoria, Halle 1742) még a Kéryeket is az evang. patrónusok közé sorolja: Troés eramus! quando Nadasdia, Törökiorum, Bánfía, Kéria, Balassiorum, Zriniorum, Drágfía, Prényia, ceterorum, Gens quando, nostris dedita partibus, Splendensque Mártis non minus artibus, Quam dotibus doctae Minerváé Munifícos peperit patronos. Haynóczy azonban téved. Kéry János Esterházy Miklós nádornak sógora volt, Kaboldot is bizonyára az ő segítségével szerezte meg és így nem lehetett protestáns, de valamivel türelmesebb volt a nádornál. III. Ferdinánd 1643. őt küldötte követségbe I. Rákóczy György erdélyi fejedelemhez, már pedig a királynak ilyen bizalmi embere csak róm. katholíkus lehetett. Textoris György lelkészt Kaboldról 1640 előtt már ez a Kéry János űzte el. Textoris sárvári születésű volt, 1632. a sopronmegyei Ságra avatták fel, innen jött Kaboldra. Elüzetése után pedig Egyházasfalun és Sopronban lelkészkedett, a büki zsinat 1646. aug. 13. kerületi aljegyzőnek is megválasztotta. Textoris Lethenyei Istvánnak, a tudós esperesnek leányát, Zsuzsannát vette feleségül. István nevü fia Kaboldon született s Textoris helyett a Kaboldi nevet vette fel. A jogi pályára lépett, I. Lipóttól nemességet kapott s mint megyei assessor halt meg Sopronban J694. Textoris lelkész özvegye Sopronban maradt, Anna nevü leányát 1653. nov. 12. Komáromi Péter soproni kirurgus vette feleségül. Unokája, Kabódi Textoris Menyhért is soproni kirurgus volt (1688—1747), aki egy emlékiratban emlékszik meg őseiről. 2 1 Új Magy. Múz. 1856. VI. 307. Tomek Ö.. Tört. helyek Sopron megyében 65. 1. 2 Fabó A. Monum. II. 67. 209. Zsilinszky, A linczi békekötés 26. Payr, Sopr. Eht. 362.
