Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - I. Az útegyengetők és az alapvetők.
phthegmata műveit kérik a Bécsben időző Nádasdy Tamás nádortól. A Bécsben tanuló dunántúli ifjak maguk is tapasztalhatták, amit Lobkovitz Bohuszláv cseh humanista 1502. mondott a magyar papokról, hogy gyakrabban beszélnek Nemesisről és Laisról, mint Krisztusról; többet foglalkoznak Plautusszal és Virgilíusszal, mint az evangeliommal, jobban tanulmányozzák Epikurus tanait, mint a kánonokat. Csezmicei János (Janus Pannonius) pécsi püspöknek* a jeles költőnek az egyházi tanok és szokások ellen írt versei sem maradhattak ismeretlenek, melyekben a Rómába való búcsújárást ostorozza s kétségbe vonja, hogy valaki művelt poéta és vallásos ember lehet egy személyben. (Nemo religiosus, et poéta est.) Magyari István szerint a Johanna nőpápáról szóló frivol gúnyverset is ő írta. Balbi Jeromos, a kicsapongó életű pozsonyi prépost és humanista költő, II. Lajos nevelője és megrontója, Vitéz János veszprémi püspök birtokain Somogyban és Veszprémben hosszabb ideig élt dinom-dánomban. A somogyi bor vitte kicsapongásra. Maga is bevallja, hogy a szerelem tartotta vissza Magyarországon. Korhely társai számára szemérmetlen verseket is írt, melyeket Vitéz Mihály hozott napvilágra. Csuda-e, ha így a humanisták is meglazították a Rómához fűző kapcsokat A reneszánsz korának vallási tekintetben is jellemző alakja Kinizsi Pálné Magyar Benigna, akinek használatára a nagyvázsonyi pálos barátok 1513. magyar imádságos könyvet írtak s aki rövid idő alatt háromszor ment férjhez és harmadik férjét 1519. bérelt gyilkosokkal ölette meg. (Lásd fentebb 181.1.) Valamint Habsburg Mária, PL humanista magyar királyné ís, ki Budáról 1523. ír az ö „édes gonosz bátyjának", Brandenburgi Albertnek a vallást gúnyoló levelet: „Egy-két fillérért szivesen áruba bocsátok néktek ájtatosságot, mert én ezzel túlon-túl bővelkedem." Ilyen reneszánszkori női alak egy századdal később a hitehagyott Széchy Mária, a Murányi Vénus ís. 1 b) Az első igehirdetők és ezek pártfogói. Luther fellépése után a reformációnak első kimutatható nyomait még a mohácsi vész előtti időből Sopronban és Székesfehérvárott találjuk meg. Sopronban Kristóf nevű ferenci barát és még két pap már 1522 óta a templomi szószékről támadták 1 Payr, Sopr. Eht. 25. Hegedűs I. Irodtört. Közi. 1921. 150. Ábel J. Magyarorsz. humanisták. Bpest, 1880. Akad. Ért. 32—74. 1. Payr, Mária, a hum. magy. királyné. 9. 1.
