Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.

hanem nevezetes részük volt ebben a magyar papoknak és főuraknak is. A mohácsi vész után voltak magyar származású horvát bánok, akik hathatósan támogatták a reformáció ügyét. Velük egyidőben a zágrábi püspökök pedig nagyobb erélyt az új moz­galom ellen nem fejthettek ki. Ebben az időben az első zágrábi püspök Erdődy Simon volt (1519—43), Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsek unokaöccse, ki a^mohácsi ütközetben is részt vett s a két király közül Zápolya mellett foglalt állást. A zágrábi káptalan is megoszlott, egyik fele I. Ferdinándot ismerte el királynak. A püspökség birtokait pedig (különösen a toplicai apátságot) akkori főúri szokás szerint Pekry Lajos foglalta el és pusztította. Erdődy püspök 1530-ban Gambz ,Lukács|pettaui kapi­tánynak panaszkodik, hogy Pekry Lajos rablással és gyújtoga­tással pusztítja az egyházmegyéjét. I. Ferdinánd pedig Erdődyt mint ellenpártit hivatalvesztettnek tekintvén, 1533. a pápát kéri, hogy Jozefics Ferenc zenggi püspököt helyettesül küldje Zágrábba, mert Szlavóniát a most fellépő eretnekség mételye majdnem tel­jesen ellepte s ennek elfojtása végett egy főpapnak jelenlétére és őrködésére van szükség. 1 Erdődy Simon püspök maga is zsarnoki főúr módjára bánt a jobbágyaival Bánffy János, Zápolya nádora őt emiatt a pápá­nak is feljelentette. Öreg korában szintén helyettest kért maga mellé s kapott is ilyent Szondi Pál személyében, aki azonban hálátlannak bizonyult, mert urát, Erdődy püspököt 1539. szintén feljelentette Rómában. A belső bajokhoz járult a török vesze­delem. Az egész ország tele van török martalócokkal, a jobbágy­ság elfut, nem míveli a földet, amint Erdődy panaszolja a pápá­nak. A török több mint 1200 férfit és nőt hurcolt rabságba. Erdődy 1543. jun. 2. Csázmán halt meg és a zágrábi székes­egyházban temették el. (Bunyitay II. 244. III. 538. IV. 267. Gedeon 73.) Utóda a kiváló főpap, Oláh Miklós lett (1543—1549), aki azonban mint kancellár nem Zágrábban, hanem Bécsben tartóz­kodott. Tompa György nevű adminisztrátort tartott maga helyett. Tehát közvetlenül nem látta az egyházi bajokat és nem is igazít­hatta el. A reformáció ellen is erélyesebben nem léphetett fel. Utána 1549—1558 Gyulay Farkas és Gregoriáncz Pál volt a zágrábi püspök. Brumann Máté zágrábi püspököt (1558—1563) 1 Bunyitay, Eht. Eml. II. 53. 244. 285. Gedeon Gy. A hitújítás okai 72.1.

Next

/
Thumbnails
Contents