Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.
Bucsár és Haller történetírók azzal vádolják, hogy titkon maga ís támogatta a reformációt. A tudós és erélyes Draskovich Györgyben (1563—78) kapott végre Zágráb oly püspököt, aki a mind jobban terjedő protestantizmus ellen a harcot felvette és nagy erővel kezdte meg az ellenreformációt. (Elze Th. Trubers Briefe 338. Lányi Knauz II. 74) Az evangeliom hirdetőit eleinte magok a horvát bánok is támogatták. 1537. óta Nádasdy Tamás volt Horvátország bánja, s voltak itt birtokai is. Bizonyára szivesen látta itt is az evangelionrjiirdetőit. Melanchthon a kőrösmegyei Drugnics Jánost 1555. neki és a horvát rendeknek ajánlotta lelkészül. Zrinyi Miklós, a szigetvári hős, aki 1542 óta horvát bán, maga is híve volt a reformációnak (mint fentebb láttuk). A nagy hőst a zágrábi káptalannal folytatott hosszú és elkeseredett viszálykodása is az egyház ellen való támadásra indította. Várasd és Ozaly, a Zrínyiek birtokai, kiváló őrhelyei voltak a reformációnak. (Horváth M. Nádasdy T. 68. 1.) Erdődy Péter horvát bán (f 1566), Zrinyi utóda (Simon püspök unokaöccse) pedig szóval és tettel lelkes híve volt a reformációnak Horvátországban is. Mint fentebb (276. 1.) láttuk, Truber Primus, a horvát bibliafordító 1562. mondja, hogy Erdődy bán jó evangélikus. Szluinból 1563. maga Erdődy bán irja Ungnad Jánosnak, mint sógorának, hogy csak küldjön neki horvát nyelvű evang. könyveket a nép közt való terjesztés céljából; az ajánlott Drnóczy Györgynek állást fog adni, de aggódik, hogy Draskovich az új zágrábi püspök az ilyeneket majd üldözni fogja. Erdődy bán támogatta Vlahovich Gergely és Buchich Mihály horvát reformátorokat. Vlahovich Klanyecen 1563. Erdődy támogatásával 250 horvátot áttérített. Erdődy sógora volt Ungnadnak és fia Erdődy Tamás is Ungnad leányt vett feleségül. A bán fiai közül Erdődy Péter a feleségével megmaradt evangélikusnak, de Tamás és Kristóf később az udvar és a klérus kedvéért áttértek, (Lásd fentebb 277. I.) 1 A Zrínyiek és Erdődyek mellett harmadik nagy patrónus családja volt a horvát evangélikusoknak az Ungnadoké. Sonneggi Ungnad János (1493—1564) Karinthiában született, I. Miksa udvarában nevelkedett s korán megismerkedett a reformációval. 1 A soproni evang. tanítóképző birtokában megvan Bornemisza P. ev. püspök prédikációinak I. kötete (Sempte 1573.) igen díszes bőrkötésben s rányomva a tulajdonos neve : Petrus Erdőedi. (D. I. 434).
