Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.
el iszonyú bűneit (gyújtogatás, méregkeverés, pénzhamisítás). Bécsben fogták el s az idegen bíróság mint pénzhamisítót Bécsben halálra Ítélte és az 1662. év elején lefejeztette. E szörnyeteggel egy időben volt Köpcsénynek evangélikus lelkésze Plankenauer János, aki eléggé jómódú lehetett, mert fiát Pozsonyban 1660 körül a jogi pályára nevelte s a szentgyörgyi Weissbeck Jánost (a későbbi pozsonyi lelkészt) fogadta mellé házi nevelőül, Plankenauer fia később egy német verset is adott ki Jenában. 1 Köpcsényt Liszti halála után, akinek fia nem volt, Wittnyédy közbenjárására a nagybátyja, Liszti János kapta meg, ettől pedig hasonló nevű fia örökölte. Ennek sem lévén fia, belépett a jezsuiták közé, Köpcsényt 1676, Esterházy Pál grófnak adta el. Ez az ifjabb Liszti János volt a család utolsó férfi tagja s mint jezsuita Velencében halt meg. Köpcsényi gyülekezetünk is bizonyára 1674, bomlott fel, 2 Musay Gergely püspök szerint Ilmic, Pomogy és a többi mosoni gyülekezetek egészen Köpcsényig csak 1647. csatlakoztak a pozsonyi esperességhez s ezzel a dunáninneni kerülethez. Szerinte tehát ezek előbb Dunántúlhoz tartoztah, (Amint hogy Seiffert köpcsényi lelkészt is 1637, a dunántúli püspök avatta fel Csepregen.) Ennek ellenmondani látszik, hogy Pálházi Göncz Miklós 1613. Szereden magát „cisdanubianus et cis lacum Fertő superattendensnek" mondja. De a mosonmegyei gyülekezetek ebben ingadoztak. A zsolnai zsinat 1610. Pozsonnyal még csak a nyitrai és barsi gyülekezeteket foglalta egy kerületbe, a semptei zsinaton 1622. ellenben már Mosón-, Győr- és Komárom megye is képviselve volt. De Lebeny, Szentmíklós, Tétény, Bezenye, Pusztasomorja és a Fertőn túl levő gyülekezetek: Pomogy, Válla, Ilmic, Apetlon sat. ezután is Dunántúlhoz tartoztak. (Eht. Eml. 147. Fabó, Codex Dipl. 77.) XVII. Horvátország és Szlavónia. a) Az Erdődy, Zrinyi és Ungnad családok, mint patrónusok. A magyar reformátorok Szlavóniára és Horvátországra is kiterjesztették egyházjavító munkásságukat. Ezekbe az országokba nem csak Stájerországon és Isztrián át hatolt be az evangeliom, 1 Századok 1886. 32. 122.Schmidt K. J. i. m. 89. Új Magyar Athenas 579. 2 Wittnyédy Istv. lev. I. 166. 171. Bubics-Merényi, Herceg Esterházy P. 249. I
