Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

hirdette ki az Ítéletet, mely szerint a 62 vádlott a törvény értelmében életét és javait is elvesztette volna ugyan, de Lippay megkegyelmez nekik s csak 40 forintot kell fejenként 15 nap alatt fizetniök. Már a végrehajtás is ki volt tűzve, de Wittnyédy sietve Draskovich János nádorhoz folyamodott, a nezsideríek nevében 100 akó bort is igért neki s a végrehajtás felfüggesztését és a törvény értelmében a templom és egyházi épületek számára megfelelő telek kijelölését kérte. Hasonló kéréssel fordult r. kath. sógorához, Kerekes Menyhért mosonmegyei alispánhoz is. De foganata alig lett, A hitehagyott Nádasdy, Esterházy és Lippay elég hatalmasak voltak e vidéken, hogy az új törvényt se vegyék semmibe, A dunántúli kerület Mosón megyéből 1649, Nezsider és Antali (Ottova) sérelmét terjesztette az országgyűlés elé, de mind hiába, A földesúr Antauban sem jelölt ki helyet az egyházi épületek számára. (Fabó, Codex Dipl, 237, 238,) Musay Gergely püspök 1661. már mint elfoglalt gyülekezetről szól Nezsiderről, de megemlíti, hogy az is a dunántúli kerülethez tartozott. Fábri Gergely idejében 1751. mint foglyokat hoztak evangélikusokat Vadosfáról a nezsideri várba, (Payr, Eht, Eml. 149. 306,) Köpcsény. (Kittsee.) Osi várral, Miksa király 1576, a szabadelvű Liszti János győri püspöknek adományozta, aki fia evang. nevelőjének, Blotius Hugónak 1577. innen irt igen elismerő, barátságos levelet. Két fia is, János és István, igen türelmes volt az evangélikusok iránt. Liszti István az evang. Devecseri Choron Jánosnak, Kabold urának leányát, Choron Annát vette feleségül. 1617-ben Homberger Elizeust, a jeles gráci lelkésznek, dr. Homberger Jeremiásnak fiát (szül. 1586. Grácban) hívta meg Köpcsénybe lelkésznek, akit 1617. márc. 12. Wittenbergben avattak fel s ugyanitt ápr. 8, a magiszteri grádust is megkapta. Homberger Köpcsényről Modorba, innen pedig 1622. Pozsonyba távozott.' Második ismert lelkésze Köpcsénynek Seiffert Tamás, akit Kis Bertalan püspök 1637. febr. 3. a csepregi kisgyűlésen avatott fel a mosonmegyei Köpcsénybe.

1 Liszti Istvánnak, Köpcsény urának Ferenc nevű fiától született Liszti László, a magyar költő,

2 aki Köpcsény várában követte 1 Payr, Sopr. eht. 118. 227. Schmidt K. J. A pozsonyi ehközs. tört. 39. Ker. jkv. 141. 2 Az ő műve : Magyar Mars, avagy Mohácsnál történt veszedelemnek emlékezete, Bécs 1653.