Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XV, Révkomárom és a komárommegyei gyülekezetek.

a város bíráját és a csajkások kapitányát, hogy a Kassáról száműzött Huszár Gált ők se tűrjék meg falaik között. Ennek azonban semmi foganatja sem lett, mert, úgylátszik, már a városi elöljáróság is a reformátor hitén volt. Oláh Miklós tehát 1563. jan. 17, most magához a királyhoz, I. Ferdinándhoz fordul. Bepanaszolja a komáromiakat, hogy neki nem engedelmeskednek s kéri, hogy azt a lázadást szító szakramentáríus eretneket, aki Kassán is oly nagy galibát okozott, táyolíttassa el Komáromból. Végre is azután Károly főherceghez, a katonai főparancsnokhoz folyamodott a prímás s a főherceg Nagy Istvánnak, a komáromi naszádosok kapitányának hagyta meg, hogy Huszár Gált elűzze. Nagy István azonban maga is Huszár hívei közül való volt s oly módon segített magán, hogy időt és alkalmat adott a reformátornak a menekülésre. (Fraknói, Századok 1876. 34. 1. Thury E. i. m. 13.) Huszár Gál működése bizonyára maradandó nyomott hagyott a komáromi egyház életében. A reformátor tüzes beszédei egészen a türelmetlenségig fokozták a nép vallásos buzgalmát, így fel van jegyezve, hogy Gáspár nevű ferencrendi pátert a révkomáromi asszonyok Huszár Gálnak a város piacán tartott elragadó prédikációja után a plébániából kiűzték s majd a városból is elkergették. (Tóth S. feljegyzése. Thury E. 15. 1.) 1573-ból ismét egy német papnak a nevét ismerjük. Hosius János volt ez, boroszlói származású, kit Lipcsében ordináltak s előbb komáromi, majd kanizsai, 1578. pedig hernalsi pap volt. Valószínű, hogy ezt a göppingeni Kielmann András ezredes hozta ide, ki mint komáromi parancsnok (1568 óta) ment 1586. Esztergom alá, 1587. pedig Kanizsának lett a parancsnoka. A német őrsereg külön iskolát is tartott fenn. Márkus Boldizsár nevű tanítójuk (gewesener Schulmeister in Comorn) a török támadás elől menekült 1594. Pozsony felé.

1 A városi jegyzőkönyvben található feljegyzés szerint a franciskánus szerzetes elüzetése után a protestánsok többé nem is tűrték volna meg a r. kath. papokat s a csekély számú r. katholikusok Huszár Mátyás r. kath. nemes embernek a Szent Andrástemplom mellett levő házában szoktak vasár- és ünnepnapokon összegyülekezni; itt imádkoztak s itt hallgatták a Huszár Mátyás seregbiró által a házi posztillából felolvasott szent beszédeket. Szent András iemploma is ekkor már a reformátusok birtokában volt. (Thury E. i. m. 16. 1.) 1 Raupach és Hrabovszky Presbyt. Velics A. Török defterek. Thury E. 18.