Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIV. A reformáció Székesfehérvárott és Fehérmegyében.

is még csak 3 ház volt. De 1740 körül az evang. Jeszenák Pál és János földesurasága idején mind több német és tót ^települő jött ide. Majdnem hihetetlennek találom, hogy Balogh Ádám püspök naplókönyvében az 1721—1744-ig üldözött gyülekezetek sorában a fehérmegyei Ondód említtetik. Midőn Fábri Gergely ker. jegyző és Németh Sámuel 1748. febr. 19. mint egyházlátogatók Bókodról Bodajkra és Csurgóra mentek, itt még nem találtak, vagy nem vették észre az evang. híveket. 1770-ben egy névtelen öreg lelkész volt körükben, akit a móri barátok azonban elűzték. Ekkor már r. kath. volt a földesuruk és egyébként ís sokat szenvedtek. (Sopr. lyc. levtár. Gyül. anyakv. és esp. jkv.) Csákvár, Gyúró és Csabdi régi községek régebbi egyház történeti emlékeinkben még nem szerepelnek. Gyúrón a plébániák 1753. évi összeírása szerint a lutheránusok is tartoztak a plebánus földeit művelni. Csákvárott pedig már 1721-ban 117 volt a prot. és 28 a katholikus háznép (Károlyi J. 235. 249.) Tordas. Régi község. Csák Miklós már 1235. vette meg Salter vitéztől Tordas pusztát Fejérmegyében. Károlyi János fehérvári kanonok már Tordast is azok közé az egyházak közé sorolja, amelyeknek a török uralom idején evang. lelkészük volt. (Károlyi J. 233.) Némelyek szerint az 1674. Pozsonyba idézett és elítélt lelkészek között Baditz István tordasi volt, (Thury E. A gályarab-lelk. történetéhez 8. 1.) A török kivonulása után Tordasra is tótajkú települők jöttek. 1721-ben a vallásügyi bizottság idejében Benedicti Pál volt a tordasi lelkész, aki a csernyeieknek ís többször szolgált, míg lelkészük nem volt. (Győri esp. jkv. 196. 1.) 1736—1739. Batiz István volt Tordason a lelkész, aki itt is halt meg. Az utódja Vrathely Illés lett, aki Csernyéről jött ide. Vrathely Vágújhelyen született, Bél Mátyás tanítványa volt. Előbb Gencsen tanítóskodott s Antoni György püspök 1731. Csetneken avatta fel. A plébániák 1753. évi összeírása szerint Sajnovics Mátyás volt itt a földesúr s a vaáli plébániának volt filiája. A katholikusok temploma csak az urasági magtárhoz toldott vályogépület volt, melyet az uraság építtetett. A jegyzőkönyv felhányja, hogy a lutheránusok kevesebben vannak, mégis van prédikátoruk. (Károlyi J. 250. Győri esp. jkv. Eht. Eml. 327. 376. 380.) Vrathelyi 1767-ig volt itt lelkész, mellette Bacsúr N. a tanító, aki hivatalát a jegyzősködés miatt elhanyagolta. 1767-ben