Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIV. A reformáció Székesfehérvárott és Fehérmegyében.

Tóth Sipkovits esperes Démi István banki lelkésszel 1738. nov. 28. úgy intézkedett, hogy a csurgói lutheránusok Tóth Mihály várpalotai lelkésznek fizessenek mind gabona-, mind pénzbeli fizetést. A gabonabeli fizetés a malomból teljék ki. (Eht. Eml. 313. 324. 326. 373.) Mór. Szintén a csókakői urodalomhoz tartozott. Az első lelkészei bizonyára lutheránusok voltak. De Pathay István ref. püspök 1627. a körmendi zsinaton már a református Döméndi Pált avatta fel móri lelkésznek. Mór ekkor Komárom megyéhez tartozott. (Adattár IX. 95. 96. 107.) Széchenyi György földesurasága idején (1678—1686) Mór az érseknek 100, a török császárnak pedig 35 forint adót fizetett. 1688 előtt volt benne 35 lakott ház, most pedig csak öt. Szőlejük, erdejük is elpusztult. A feléledés után is a reformátusok bírták. (Károlyi J. i. m. 88.) Vclcg és Nagyveleg. Mint a Bakonyban épült községek említtetnek az 1688. évi összeírásban. A török időben lakva volt, a cseszneki jobbágyok bírták. De azután elpusztult. (Károlyi J. 89. 1.) A győri esp. jkönyve 1759. mint neoplantata (újonnan alapított) gyülekezetet említi. Ekkor Nyirő nevű ifjú volt a tanítója, akit az esperességi kiküldöttek Bakony tamásiba rendeltek. Velegre most az eddigi bakonyszentlászlói tanító Komony (Kamondi) Pál jött el, aki azonban 1761. visszament Szentlászlóra gróf Esterházy Gáborhoz ispánnak. Utódjául ismét a szentlászlói tanító, Németh István jött Velegre. Ekkor is mint „neo impopulata ad domínium Moriense spectans" említtetik. 1776-ban Gallo Márton volt a tanítójuk, 1783-ban Farnik Sámuel a lelkészük. Perlaky Gábor püspök pedig 1784. febr. 19. Greskovits Imrét avatta fel lelkésznek Velegre. (Győri esp. jkv. 257.) Ondóth és Pusztavám. Szintén a csókakői urodalomhoz tartozó községek voltak a Vérteserdő mellett. Csák Miklós már 1232. hagyta örökül Lőrinc fiára Vám (Pusztavám) és Pettend pusztákat II. Lajos 1521. Paksi Jánosnak adományozta Gerencsér és Árki mellett a Pusztaváma nevű prediumot. A török világban ezek is elpusztultak. 1662-ben mint lakatlanok, üresek és művelés alatt nem állók említtetnek. Az 1688. évi összeírás szerint pedig a mocsiak bírták vagy mások, akik a két földesúrnak, Széchenyi érseknek és a töröknek többet adtak. (Károlyi J. 14. 86. 90. Tört. Tár 1894. 573.) Ondóth teljesen elpusztult. A mai Pusztavám helyén 1730.