Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

volt Zígeriusnak s ezen egy értelemre jutottak a tudományra nézve. (Tehát Luther tanát fogadták el mindketten). S különösen ezután terjesztették nagy eredménnyel az evangéliumi igazságot Magyarországban mind a két Moesiáig. Veresmarti evang. lelkész volt a fentebbi Prodanisinus György ís 1550-ben, ki a török hódoltságból a vaskaszentmártoni zsinatra vonatkozó (fentebb közölt) igen érdekes leveleket küldötte Péter alsóvadászi lelkésznek.

1 Tótfalu. Siklós közelében. Itt Csekei István, az Illés prófétáról és Akháb királyról szóló históriás énekek szerzője volt a reformátor 1542-ben. (Földváry i. m. 127.) Karancs. Itt is, mint egyéb helyeken, a török csak nagy nehezen engedte meg a templomok építését vagy kijavítását. Thuri Pál tolnai tanító írja: „A templomok építése igen sok bajjal jár, s még a főparancsnok sem mer rá engedelmet adni; a leégettet be szabad födni náddal, de torony nélkül". Midőn Karancson az egyházfi a templom ajtaját javítva egy szeget vert bele, a török meglátta és hat forint bírságot fizettetett vele. Pedig hat forint akkor sok pénz volt, tehenet lehetett volna rajta venni. (Thuri P. Idea Christianorum sub tyrannide Turcica. Oppenheim 1617. Földváry i. m. 138.) Tordafalva. E szláv gyülekezetnek (a Dráva mellet Eszék vidékén) Szentantali Gergely volt a reformátora. Pathai Sámuel szól róla is, ki őt Melanchthon tanítványának és nagy tudósnak mondja. Sok üldöztetést szenvedett rokonaitól ís annyira, hogy tagjaiban is megbénult. Még 1647-ben is jó emlékezete volt úgy a szlávok, mint a magyarok körében. Sztáray Mihály mellett ő a második, aki tudtunkkal a szlávok között (itt Baranyában) reformátorkodott. Melanchthon előadásairól jegyzeteket készített s egyéb kéziratai is tudós embernek mutatják. Pathai Sámuel még látta és ismerte mint az öregségtől megtört embert. Utóda a tordafalvi gyülekezetben a fia, Anti István lett. (Lampe-Ember 663. Földváry 125.) Baranya reformációjának az a nagy jelentősége is megvan, hogy igehirdetőínk az evangeliomi tanokat innen Szlavóniába és Horvátországba ís átvitték. A horvát történetírók szerint is Magyarországból is jöttek hozzájok reformátorok s ezek közt Sztáray Mihályt mint renegát szlávot emlegetik. Baranyában is, miként Tolnában, csak a XVIII. század 1 Thury E. Prot. Szemle 1898. 322. 1. és 1913. 475. Földváry L. i. m. 126.