Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIV. A reformáció Székesfehérvárott és Fehérmegyében.

elején német telepesekből alakultak meg a mostani virágzó anyaegyházak és filiák. XIV. A reformáció Székesfehérvárott és Fehérmegyében. a) A reformáció Székesfehérvárott. Székesfehérvár. Az Árpádok birtokainak központja, IV. Béláig a magyar királyok székhelye s még ezután is ezeknek koronázó és temetkező helye volt. Ősi bazilikáját, Hartvik győri (1103—1105) majd regensburgi püspök, mint szemtanú irja le és Bonfini humanista történetíró szerint, márvány és mozaik díszítményekkel, oszlopsorokkal és gazdag belső felszereléssel még Szent István király építtette a Boldogasszony tiszteletére. Henszlmann Imre ásatásai és Ipolyi Arnold tanulmányai szerint a fehérvári székesegyház eredetileg boltozatlan, oszlopos, háromhajójú, szentélyében egyszerű apsisszal záródó és külső négy szögletén négy toronnyal erődített bazilika volt.

1 Az ujabb ásatások alkalmával 1863. fedezték fel itt az 1196. elhalt III. Bélának és feleségének, Annának csontvázát. A famennyezetes templom leégvén, 1318-ban Róbert Károly, később pedig I. Mátyás építtette fel újra. A fallal erősített régi székváros hanyatlása ausztriai Miksa dulásaival kezdődik. Zápolyát és I. Ferdinándot Podmaniczky István nyitrai püspök 1527. még Székesfehérvárott koronázta meg. A koronázó város egyházi élete a középkorban igen élénk és gazdag volt. Társas káptalana, a prépost vezetése alatt több kanonokkal, első volt az országban. Eleinte a koronát is itt külön őrkanonok őrizte. Templomát még Gizella királyné látta el sajátkezüleg készített egyházi ruhákkal. 1022. aug. 15-én Szt. Gellért e templomban prédikált a napba öltözött asszonyról (Mulier amícta sole) s latin beszédét Konrád fehérvári prépost tolmácsolta. Káptalani iskolája is oly kiváló és virágzó volt, hogy Gellért püspök Maurus szerzetes által innen hivatott Csanádra egy Henrik nevü német tanítót. A káptalan ki volt véve a püspöki (veszprémi) hatóság alól s közvetlenül a pápa alá rendelve, amint ezt IX. Gergely 1239. évi levele tanúsítja. A káptalan mellett külön rendházuk volt Fehérvárott a johannitáknak, a ferencieknek s a dominikánus férfi- és női szerzeteseknek. Az első magyar dominikánus zárdát Pál nevű szerzetes 1221. itt 1 Henszlmann I. A szfehérv. ásatások eredménye, Pest 1864. Ipolyi A. A régi egri székeseh. 15. Balics L. A. r. k. eh. tört. I. 425.