Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XII. A somogymegyei gyülekezetek.

kezetté szervezkedett, imaházukat visszakapták s 1783. Nyirő Zsigmondot hívták meg első lelkészüknek. 1 Sand a XVI. és XVII, század jegyzőkönyveiben még nem szerepel. Már a középkorban a Berzenczei Loránthok birtoka, 1536-ban Loránth Miklós, 1550, Nagy Máté volt a földesura. Az 1565. évi török adólajstrom szerint már csak 6 házból állott. 1701-ben már puszta. 1754-ben néhány ideköltözött család vette bérbe s önálló jobbágyközséggé alakult, melynek a Szegedyek voltak földesurai, (Somogy m, mon. 136,) Vése. Már a Hunyadyak kora óta a Véssey család birtoka. Véssey Miklós már 1474, birtokos volt Vesén és Dencsen. A család már a reformáció kora óta lutheránus s vallásazonos­ságot keresvén, a megyén kívül házasodtak, A XVIII. század közepéig négy ízen csak egy-egy férfi tagja volt a Véssey csa­ládnak. Az 1754. évi nemesi összeírásban Véssey Ferenc nevét találjuk. E családból való Dunántúl feledhetlen, kiváló felügye­lője Véssey Sándor. Inke és Déd községekkel volt Vése 1634. református gyülekezet. Régi jegyzőkönyveink nem szólnak róla. Fábri Gergely püspök 1750. évi feljegyzése szerint Paksi nevű ev. magyar tanítója volt s földesurai a Vésseyek voltak. 1786-ban már mint anyagyülekezet osztatott be a somogyi esperességbe. (Thury E. 284. Somogy m. mon. 633. Eht. Eml. 377. 380.) Nagybajom. A XVII. század elején evang. gyülekezet volt. A nagybajomi evang. hivek 1624-ben Ládoni Ferenc nevű es­peresükhöz folyamodtak Légrádra s arról panaszkodtak, hogy a kiskomáromí ref. püspök az ő prédikátorukat elmozdította, mivel ez reformátusból lett evangélikussá. Ezután, úgylátszik, állandóan ref. lelkészek szolgáltak itt. 1627—1634-ig Laskói Sándor volt a nagybajomi ref. lelkész, kit alesperesnek is meg­választottak. Zalanthai Péter, volt szentkirályi evang. lelkész itt Nagybajomban tért át a reformátusokhoz. 2 A község negyedrészét 1721. gróf Rindsmaul Zsigmond kapta adományul, akitől 1723. Sárközy János vette meg. Ennek vendége volt 1734. Bél Mátyás. Itt töltötte gyermekkorát 1760. Virág Benedek s itt volt Sárközy István vendége 1798. Csokonai Vitéz Mihály. S ide vonult élte alkonyán Páloczí Horváth Ádám (1797—1812), akinek neje Sárközy Jusztina volt. (Somogy m. mon. 115.) 1 Békefi, Balatonmelléki egyházak 201. Mesterházy S. A nemespátrói ev. ehközség tört. Csurgó 1903. Eht. Eml. 377. 2 Egyet, levtár I a 7, 49. Adattár IX. 96. 108. Thury E. Ehker. töri. 282. 287.

Next

/
Thumbnails
Contents