Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XII. A somogymegyei gyülekezetek.

kezetté szervezkedett, imaházukat visszakapták s 1783. Nyirő Zsigmondot hívták meg első lelkészüknek.

1 Sand a XVI. és XVII, század jegyzőkönyveiben még nem szerepel. Már a középkorban a Berzenczei Loránthok birtoka, 1536-ban Loránth Miklós, 1550, Nagy Máté volt a földesura. Az 1565. évi török adólajstrom szerint már csak 6 házból állott. 1701-ben már puszta. 1754-ben néhány ideköltözött család vette bérbe s önálló jobbágyközséggé alakult, melynek a Szegedyek voltak földesurai, (Somogy m, mon. 136,) Vése. Már a Hunyadyak kora óta a Véssey család birtoka. Véssey Miklós már 1474, birtokos volt Vesén és Dencsen. A család már a reformáció kora óta lutheránus s vallásazonosságot keresvén, a megyén kívül házasodtak, A XVIII. század közepéig négy ízen csak egy-egy férfi tagja volt a Véssey családnak. Az 1754. évi nemesi összeírásban Véssey Ferenc nevét találjuk. E családból való Dunántúl feledhetlen, kiváló felügyelője Véssey Sándor. Inke és Déd községekkel volt Vése 1634. református gyülekezet. Régi jegyzőkönyveink nem szólnak róla. Fábri Gergely püspök 1750. évi feljegyzése szerint Paksi nevű ev. magyar tanítója volt s földesurai a Vésseyek voltak. 1786-ban már mint anyagyülekezet osztatott be a somogyi esperességbe. (Thury E. 284. Somogy m. mon. 633. Eht. Eml. 377. 380.) Nagybajom. A XVII. század elején evang. gyülekezet volt. A nagybajomi evang. hivek 1624-ben Ládoni Ferenc nevű esperesükhöz folyamodtak Légrádra s arról panaszkodtak, hogy a kiskomáromí ref. püspök az ő prédikátorukat elmozdította, mivel ez reformátusból lett evangélikussá. Ezután, úgylátszik, állandóan ref. lelkészek szolgáltak itt. 1627—1634-ig Laskói Sándor volt a nagybajomi ref. lelkész, kit alesperesnek is megválasztottak. Zalanthai Péter, volt szentkirályi evang. lelkész itt Nagybajomban tért át a reformátusokhoz.

2 A község negyedrészét 1721. gróf Rindsmaul Zsigmond kapta adományul, akitől 1723. Sárközy János vette meg. Ennek vendége volt 1734. Bél Mátyás. Itt töltötte gyermekkorát 1760. Virág Benedek s itt volt Sárközy István vendége 1798. Csokonai Vitéz Mihály. S ide vonult élte alkonyán Páloczí Horváth Ádám (1797—1812), akinek neje Sárközy Jusztina volt. (Somogy m. mon. 115.) 1 Békefi, Balatonmelléki egyházak 201. Mesterházy S. A nemespátrói ev. ehközség tört. Csurgó 1903. Eht. Eml. 377. 2 Egyet, levtár I a 7, 49. Adattár IX. 96. 108. Thury E. Ehker. töri. 282. 287.