Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

pedig Szántói István, ki ellen a pápai zsinaton az volt a vád, hogy két világi embert karddal megsebesített s mivel nem jelent meg, katonák által való elővezetését rendelték el. Kisgörbő többé nem szerepel a református jegyzőkönyvekben. Ezután á. h. evang. lelkészek vannak itt. 1646-ban Bellusi Pál volt a kisgörbői lelkész, ki mint ilyen volt jelen a büki püspökválasztó zsinaton. Musay püspök 1661. az anyagyülekezetek közé sorolja. 1696. márc. 4. Asbóth János kemenesalji esperes tartott itt egyházlátogatást. Lelkészük ekkor nem volt, de kértek, ha nem ís rendeset, de legalább egy licenciátust, hogy ellenfeleiknél ne kelljen a gyermekeiket kereszteltetni. Tanítójuk Mensatoris Mátyás volt, kiről az Odor és Cseh család tagjai vallják, hogy hivataloskodása ellen nincs panasz és a bort sem issza annyira, hogy másokat megbotránkoztatna vele. A hívek 16 házban csak kevesen vannak. Eljárnak a templomba s mikor lehet, az úrvacsorájával is élnek. 1706-ban Pusztai Pál volt a tanítójok, ki utóbb mint licenciátus tért át a pápistákhoz. A kemenesaljiak még 1725. is az anyagyülekezetek közé számították. Hetyeí András görbőí lelkész (kis- vagy nagygörbői) 1674. megjelent a pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt.

1 Ukk. Musay püspök 1661. évi jegyzéke szerint ez is anyagyülekezet lett volna, de más adatot nem ismerünk róla. (Eht. Eml. 147.) Hosztót. (Eredetileg Hosszutót, Jánosházától délkeletre.) Tamás nevű papja 1333. pápai tizedet (30 széles dénárt) fizetett s 1455. paróchiás egyháza volt Keresztelő János tiszteletére. 1616-ban Szepsi István volt a lelkésze. 1629-ben Szentmihálfai János avattatott fel Hosztótra, ki 1630. a csepregi zsinaton azt panaszolta „hogy mikoron praedicállott volna, szintén in medio concionis egy Péter Miklós nevű ember elől szökött és az praedicatiót félben hagyatván vele, gyalázatos szókkal illette; mondván az praedicátornak: Ha hétszer születtetnél is az anyád méhéből, de még sem lennél olyan praedicátor, mint az előbbeni." Tehát az elődje is prédikátor és nem misés pap volt. Szentmihálfai 1646-ban kemeneshögyészi lelkész volt, 1637-ben Vajda Jánost avatták fel hosztótí lelkésznek, 1646-ban a büki zsinaton Szálai Sutoris János mint hosztótí lelkész volt jelen, akit 1634, Nyőgérre avattak fel. Musay püspök Hosztótot még 1661. is az anyagyülekezetek közé számítja.

2 1 Adattár VIII. 28. 88. Eht. Eml. 132. 147. 264. 270. 372. Burius, Micae 104. 2 Békefi R. i. m. 142. Ker. jkv. 13. 147. Eht. Eml. 65. 70. 74. 133. 147.