Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Galsa és Rigács. Nevük csak a kuruc háborúkban fordul elő jegyzőkönyveinkben először. 1706-ban Maczkó János volt a tanító, aki mint ilyen résztvett a mihályfai gyűlésen. 1725-ben a kemenesalji lelkészek Rigács és Garsa közös anyagyülekezetről szólanak. 1786-ban Galsát mint anyagyülekezetet a felső veszprémi esperességhez csatolták. (Eht. Eml. 270. 372. 380.) Szegvár. Mint véghely (praesidium) és anyagyülekezet jegyzőkönyveinkben csak 1695. említtetik. De az Ostffy Miklós és Fekete István ügyében 1680-ban tartott vizsgálaton a jánosházai Sibrik György nemes már azt vallotta, „hogy Szegvárott prédikátor vagyon és innét Jánosházáról is körösztölnyi odavittek". Es a zendülés alkalmával Szegvárról is jöttek dobokkal és zászlókkal Fekete István püspök védelmére Asszonyfára. Asbóth János kemenesalji esperes 1695. nov. 9-én tartott itt egyházlátogatást, melyen Polgár István táblabíró és Salamon Mihály nemes is jelen volt. A lelkész ekkor Kerman János volt, akit Zabler Jakab bártfai püspök-lelkész 1692. avatott fel a kapolcsiak meghívó levelével. Asbóth esperes 1695. irja Zabler püspöknek, hogy Kerman dicséretesen szolgált a kapolcsi gyülekezetben s most magasabb helyre, Szegvárra hívták meg. A hallgatók csak azt kívánták, hogy a tízparancsolatot magyarázza szorgalmasan. A szegvári tanító ugyanekkor Reguli András volt, akit mindenben dicsértek s a mihályfai gyűlésen fel is vették az 1697. felavatandó kandidátusok közé. Az 1725. évi kimutatás szerint Szegvár azonban már úgy szerepel, mint amelyet a körüle levő falvakkal együtt elfoglaltak a pápisták.

1 Szalaszeg. (Aranyod és Szentgrót vidékén.) Péter nevű papja már 1334. pápai tizedet fizetett. Szalaszegi János muraszombati lelkész származási helye. Dömötöri Gergely nevű lelkészét ismerjük, aki Horvát Márton szalaszegi lakos házassági perében tanúskodott 1653. s hol szalaszegi, hol pedig aranyodi lelkésznek mondatik. Lehet, hogy Szalaszeg csak filiája volt Aranyodnak. (Békefi 185. Ker. jkv. 396.) Aranyod. Lelkésze 1611-ben Szálai Márton volt, akit 1628ban Ságon találunk hivatalban. 1614-ben ápr. 9-én Hagymássy Miklós irta Zvonarics Mihály sárvári főesperesnek, hogy „az aranyodi farára commendált prédikátor nem felelt meg a várakozásnak". 1630-ban Szentgróthi Benedek volt az aranyodi lelkész. Az 1646. évi büki zsinaton az aranyodi lelkész mint távol1 Eht. Eml. 240. 245. 256. 268. 372. Adattár III. 8. 15.