Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Csór Erzsébetnek a férje, hirdette ekkor az igét a szentgróti vitézeknek. Az 1680. évi tanúvallomás szerint Sárosy nevü szentgróti prédikátor vitt bort Fekete püspöknek Asszonyfára, a szentgróti oskolamester pedig Jánosházáról puskaport vitt ugyanoda. Es 1681, július 1-én Sárosy a szentgróti sereg és városi elöljárók hivatalos átiratával mondott ellen a Feketével kötendő szerződésnek, akivel újat vont,

1 A kemenesalji egyházmegye újjászervezésekor is 1695, Szentgrót anyagyülekezet volt, Asbóth János esperes 1696. márc. 4. tartott itt egyházlátogatást. Lelkészük ekkor nem volt. Bokányi Józsiást szerették volna felavattatní, de az esperes nem engedte meg, mert Bokányi még 1706. is Jánosházán volt tanító. De Kis István nevű tanítójok volt már 1696. is, kit a hivek igen dicsértek s a kinek neve az 1697. felavatandók között is szerepel. 1706-ban Gauder János volt a szentgróti lelkész és Francisci Péter a tanító. Gauder 1695. Devecserben volt rektor. 1696. a sitkeiek ígértek neki meghívót s 1706. ő volt az esperesség jegyzője. 1708-ban már Király Máté a szentgróti lelkész, akit ekkor alesperesnek is megválasztottak. Még 1725. is anyagyülekezet volt (Eht. Eml. 245. 264. 268. 271. 290. 372.) Nagygörbő. Paróchiás papja 1419, Domokos fia Illés volt. Zsigmond király idejében 1430. Pölöske várához tartozott. A reformációt bizonyára ez ís már a XVI. században elfogadta. 1628-ban Pápay János volt a lelkésze, ki részt vett a csepregi zsinaton. 1646-ban a büki zsinaton a nagygörbői lelkész, mint távollevő említtetik. Musay püspök 1661. az anyagyülekezetek közé számítja. 1696. márc. 5-én Asbóth János kemenesalji esperes tartott itt egyházlátogatásl. A hallgatókat az ismeretlen nevű rektorral együtt Szentgrótra hivatta be, de csak az utóbbi jelent meg s vizsgálat közben erről is kitűnt, hogy jogtalanul bitorolja a licenciát. Mig a bízottság más küldöttségekkel is foglalkozott, a rektor kiment és elszökött. így a vizítációt tehát nem is fejezhették be. Másoktól tudták meg, hogy a lakosság nagyobb része átpártolt a pápistákhoz, de azért néhány evangélikus is van köztük.

2 Kísgörbő. Ez is külön anyaegyház volt. A XVII. század elején a reformátusoké volt és a kiskomáromí esperességhez tartozott. 1618-ban Tőtösi György volt a ref. lelkész, 1622-ben 1 Eht. Eml. 206. Thury E. Adatok a gályarabok törthez 68. Adattár III. 5. 11. Payr, Sz. Fekete 66. 102. 2 Békefi R. i. m. 153. 285. Eht. Eml. 129. 134. 147. 265.