Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

fennállott, a Tűrje nemzetségben' Szentgróti Dénes alapította s e szerint Szentgrót már a XIII. század elején is jelentékeny hely volt. 1333-ban András és Péter nevű papja volt Szentgrótnak, kik pápai tizedet fizettek. A XIV. században már ferences kolostora is volt, mely még 1531-ben ís fennállott. (Békefi i. m. 225. 233. 291.) A reformáció itt bizonyára még a XVI. században a Hagymássyak oltalma alatt indult meg s az evangélikusok mellett korán vannak itt reformátusok is. Első ismert lelkészei reformátusok, kik előbb a németújvári, később pedig a kiskomáromí esperességhez tartoztak. 1615-ben Nagy Gáspár volt a szentgróti ref. lelkész, ki Pathay István püspököt azzal gyanúsítá, hogy miatta kellett Veszprémből eljönnie s ez évben a köveskuti zsinaton békült ki vele. Nagy Gáspár Szentgróton már kovászos kenyérrel osztotta ki az úrvacsorát. 1618-ban Kiskomáromba távozott, de késő öregségében mégis Szentgrótra vonult nyugalomba s itt halt meg 1627. márc. 6-án. A templom sírboltja alá temették. Egy hét múlva a felesége is követte.

1 1618. már Homoki Lukács, 1626—1628. pedig Paksi István volt Szentgróton a ref. lelkész. De a kálvinista jegyzőkönyv szerint 1626-ban á. h. evang. lelkész is lakott Szentgróton, ki a maga egyházának tanait terjeszté a hallgatók között. (Ubi autem minister ubíquitarius habitaverat, audítoresque ubiquismo infecerat.) A kálvinisták mellett ugyanis ezen a véghelyen mindig voltak evangélikusok is. Például Szentgróti Benedek, kit 1623. avattak fel koppányi lelkésznek. Es szentgróti születésű volt Orsich György is, kit 1636. Szentlénárdra avattak fel és 1646. szilsárkányi lelkész volt.

2 Az első á. h. evang. egyházi ember, akiről eddig tudomásunk van, Laczkovics Szűcs Gergely mester, akinek becsületességéről és jámborságáról a szentgróti elöljáróság 1629. máj. 29. állított ki bizonyítványt. (Egyet, levtár. Ia 7, 52.) Beregszói Hagymássy Kristóf, Szentgrót ura, ki 1605. az elsők között csatlakozott Bocskay hadaihoz s aki június 11-én Sopron külvárosát is felgyújtotta, református volt. Istvánfy szerint már régóta vágyott Sümeg birtokára és most a nyílt felkeléstől várta vágyainak teljesülését. A kálvinisták egyik legkiválóbb patrónusuknak tartották. Paksi István lelkészt Felsőőrből 1626. Hagymássy védelme alá rendelték Szentgrótra. 1629-ben külön 1 Adattár VII. 154. VIII. 22. IX. 94. Fabó, Codex dipl. 191. 2 Adattár VIII. 22. IX. 87. 100. 108. Eht. Eml. 68. 76. 132.