Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

szegi kapitány (nem a németujvári), ki r. kath. maradt és Bethlen ellen harcolt, üldözte mint gyám Zrinyi birtokain a protestánsokat. Egyes elűzött prédikátorok visszatértek, mások Ausztriából és Stájerból menekültek ide. Pázmány 1628-ban jan. 6. ezeknek patrónusaira nézve azt tanácsolja II. Ferdinándnak, hogy az engedetleneknek vissza kell adni a bérösszeget és a bérletből kizárni s a gyámoknak legyen joguk megtiltani a király nevében, hogy a bérlők ő felsége más országaiból kitiltott nyugtalan elméjű prédikátorokat be ne fogadjanak.

1 Haller Jenő szerint Zrinyi György özvegye továbbra ís protestáns maradt s gyermekeit is Luther szellemében nevelvén, II. Ferdinánd elrendelte, hogy a két Zrinyi fiú nevelését a jezsuitákra kell bízni. Ugyanezen levelében a király állítólag Zrinyiné egyik lelkészének eltávolítását is sürgette. Zrinyi özvegyét Haller szerint Szelegovích Mátyás perjelhelyettes csak 1646. térítette volna át. De feltűnő, hogy a két Zrinyi fiú anyjáról Takáts Sándor jeles történetíró, ki nevelőanyjukról bő életrajzot írt, semmit sem tud. A fiuknak anyjukhoz, Széchy Magdolnához írt egyetlen levele sem ismeretes, holott sok levelet írtak. Talán az özvegynek evang. hite miatt tiltották volna el tőle gyermekeit? De hiszen nevelőanyjuk ís evang. volt.

2 A hitehagyott Zrínyinek fia, a második nagy Zrinyi Miklós, a hős hadvezér, a bölcs államférfiú és babérkoszorús költő, a protestánsoknak egyik legjobb barátja volt. Atyja ugyan II. Ferdinándot, Pázmány Pétert és a fentebbi r. kath. Batthyány Ferencet rendelte gyámokúi, de igazi nevelő anyja Lobkovicz Poppel Éva, az evang. Batthyány Ferenc özvegye, egy buzgó lutheránus, igen művelt és nemesszívű nagyasszony volt. Zrinyi Miklós ennek közelében tanulta megbecsülni a protestánsokat. Amit Batthányné a szívébe csepegtetett, azt később Pázmány és a jezsuiták sem tudták belőle kioltani. Lippay György prímásnak és az akkori főpapságnak önzését és türelmetlenségét megismerve, sokszor keményen kifakadt ellenük. Az őt személyesen ismerő Klobusiczky írja Zrínyiről: „Az érseket szidja, felette igen disgustatus, németnek, érseknek, papoknak, jezsuitáknak nem barátja." Korának türelmetlenségét e szavakkal jellemzi: „A mostani világ amikor színt akar adni a hadakozásának, religiót obtendál. De hun vagyon Krisztus urunk tanításában, hogy fegyverrel kell eretneket, törököt a mi hitünkre 1 Takáts S. Zzinyi nevelőanyja 113. Franki i. m. II. 406. 2 Loserth, Aktén und Korrespondenz. Haller J. i. h. 377. 1.