Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

hoznunk ? Sehol... A mostani világ papjai zelusnak neve alatt lutheránusok és kálvinisták ellen declamálnak. Ezekre hadakoznak és kiáltanak gyűlölséggel s ha őtőlük lehetne, tüzzel-vassal. Nem isteni zelus ez, hanem lábak alól felszedett ambició, kivel magok javát s nem az Isten dicsőségét keresik. Krisztus urunk fundációját, a testamentumot elrontják," Abban a türelmetlen korban ő volt az egyetlen felvilágosult római katholikus főúr, ki a protestánsokat pártfogásába vette. Prókátorának, titkárának és bizalmas barátjának Wittnyédy Istvánt, a nagy lutheránus soproni prókátort választotta. Erről mondotta: „Wíttnyédyt jó embernek ismerem és a jó lelkiismeretű lutheránust többre becsülöm, mint a rossz lelkiismeretű katholikust." Tőle való a másik szép és igaz mondás is: „A protestánsok szabadsága és az ország szabadsága egy alapon sarkallik." Es Zrínyi volt az, ki a soproni evangélikusok érdekében egy peres ügyből kifolyólag hét levelet írt a királynak, nádornak és más főuraknak. Az 1659. évi országgyűlésen dühös bolondságnak monda a protestánsok üldözését és nagy dicsérettel emlékezett meg a légrádi evangélikusok vitézségéről. Az 1662, évi országgyűlésen pedig Pozsonyban a tőle búcsúzó Szepessy Pálnak és a többi evang. követeknek monda: „Én más vallású vagyok, de kegyelmetek szabadsága az én szabadságom, a kegyelmeteken ejtett sérelem rajtam ejtett sérelem. Volna bár százezer pápista mellett százezer lutheránus és százezer kálvinista vitéze a fejedelemnek: ők megmentenék együtt a hazát,"

1 Ily szabadelvű földesúrnak oltalma alatt természetes volt tehát, hogy a Zrínyiek urodalmaiban ott, ahol még volt evang. gyülekezet, mint például Légrádon, bántódás nélkül élhettek az evangélikusok. Öccse, Zrinyi Péter már nem volt ily szabadelvű. Az 1649. évi országgyűlésen panasz volt ellene, hogy Turniscán az evang. lelkészt elűzte s a templomot elfoglalta. (Ker. jkv. 324.) Csáktornya. A Zrínyiek székhelyén valószínűleg már a szigetvári hős idején is volt udvari lelkész. Horvát források szerint Zrinyi György 1570. foglalta el Csáktornyán Szent Mihály templomát az evangélikusok számára. De ugyanitt a pálosok szentilonai zárdája, amelynek templomába Zrinyi Miklóst 1566. temették, még 1577. és épségben volt, amint ezt Mikulich Sándor zágrábi 1 Payr, Zrinyi és a protestánsok. Luther-Naptár 1919. 47.