Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

azonban Perlaky levele szerint „a császár udvarába menvén, ott pápistává lett." Az utóbbi 1598. született s így atyját már öt éves korában elveszítette. Eleinte a tehetséges Thurzó Imrével tanúit, de beteges levén, nem tudott vele haladni. Gyámjának, Thurzó Györgynek halála után Bécsbe az udvarba került s ott Pázmány már korán megnyerte a római egyház számára. 1618ban még protestált a horvát országgyűlés végzése ellen, mellyel a protestáns lelkészeket kitiltották. A katholikusok 1619. évi panaszlevele szerint ő és fivére 12 frt. büntetés terhe alatt tiltották meg jobbágyaiknak, hogy a szentilonai pálosok templomát látogassák. Es 1620-ban még a református Szilágyi István volt az udvari lelkésze Csáktornyának Szetmihályról nevezett templomában. De 1622. már áttért. Pázmány térítési munkáját Bakich János csáktornyai pálos prior fejezte be. Zrínyi a tridenti hitvallást a csáktornyai templomban tette le s ennek emlékére száz arany ajándékot adott az oltárra. Áttérésére bizonyára hatással volt a fehérhegyi csatavesztés s a csehek példájától való félelem.

1 Hitehagyása után ő is üldözte a protestánsokat. Caraffa pápai követ irja 1622. körül, hogy Zrinyi György több mint húsz eretnek lelkész helyébe tett plebánust. 1626-ban pedig már ő maga írja: „Mostan a haereticus prédikátorokat is többet tiznél kikergettem s Isten kegyelmességéből csak az egy igaz katholica religio hirdettetik". S mivel Németországba indult hadakozni, fiait és urodalmait Pázmány Péter oltalmába ajánlotta. Musay püspök szerint a Zrinyi György által 1625. körül elfoglalt gyülekezetek ezek voltak: Stridó, Szobotica (Kisszabadka), Szelnice. Muraszerdahely, Perlak, Tüskeszentgyörgy, Turniscse, Szentmihály, Nedőce (Nedelic), Vinica, Szentmárton, Belíca, Szentmária, Szentvid.

2 Mint ilyen áttért főúr, Zrinyi György II. Ferdinándnak kedves embere maradt mind végig. Hitehagyását azonban nem sokkal élte túl. Bethlen Gábor szabadságharcában is királypárti volt. A harmincéves háborúban Wallenstein csapatai között küzdött ő ís. Lázas betegséget hozott haza magával s Pozsonyban a prímás palotájában halt meg 1626-ban december végén. Két fia maradt, Miklós és Péter, a nagyobbik is még csak nyolc éves volt. A gyermekek kiskorúsága idején Batthyány Ferenc eger1 Kub inyi M. Thurzó I. 7. 1. Loserth J. i. m. III. 620, Prot. Adattár VIII. 71. Hahnekamp, Magy. Konvert. 250. Századok 1919. 212. 2 Franki V. Pázmány P. és kora II. 405. Haller J. Adatok a muraközi ref. törthez. Pr. Szemle 1917. 377. 1. Eht. Eml. 149.