Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Manlius János jött a helyébe, ki azonban az Erdődyek hívására már 1587. Monyorókerékre költözött. Bonfini németre fordított Ungarische Chronika című művének 1581. évi frankfurti kiadása Zrinyi Györgynek van ajánlva, ennek lovas képével a címlapon. A kiadó protestáns volt, mert az előszó Luthert, Melanchthont és Spangenberget dicséri. Kultsár György Zrinyi Györgynek ajánlott művében az előszóban nagy dicsérettel szól róla. A Zrínyieket mint Isten anyaszentegyházának és pásztorínak jó dajkáit magasztalja. „E kicsiny munka mind e világ végéig bizonysága leszen, úgymond, hogy Nagyságtok segítője volt az Krisztus anyaszentegyházának, őrizője, megtartója az ő drága igéjének, sőt az Istenhez hallgató népnek és annak lelkipásztorinak is oltalmazója és táplálója." Perlaky Márton szerint az 1646. elhalt Lonchaeus Pál még ennek a Zrinyi Györgynek udvari papja lett volna. Meghalt Zrinyi Vépen 1603. május 4-én. (Figyelmező 1870. 315.) Nagy patrónusa volt a protestantizmusnak Muraközben Zrinyi György barátja és bizalmasa id. Mallekóczy Miklós bajcsavári főkapitány is, kinek Muraszentmártonban volt birtoka és családi sírboltja, amelybe 1603. temettetett el. Buzgó prot. volt ennek fia, ifjabb Mallekóczy Miklós is, ki 1614. bárói rangot kapott, 1625. után Zrínyi Miklós özvegyét, Széchy Erzsébetet vette feleségül s a zágrábi püspökök még 1635. és 1641. is javainak elkobzásával fenyegették, ha vissza nem tér a r. kath. hitre.

1 Két fia maradt Zrinyi Györgynek: Miklós, kinek első neje Nádasdy Anna, Ferenc leánya, a második pedig Széchy Erzsébet, Széchy Tamás ifjabbik leánya volt. Magtalanul halt el 1625. márc. 25. A kisebbik fia György pedig Széchy Tamás idősebb leányát, Magdolnát vette nőül. Esküvőjük Muraszombatban 1619. évi május 19-én volt. Az eljegyzés azonban már 1616. megtörtént, tehát igen korán, amikor az ifjúnak Batthyány Ferenc levele szerint még tanulni kellett volna. Perlaky Márton 1646. évi levelében az atyjokat reformátusnak mondja, de a fiuk közül Miklós a felesége kedvéért áttért a lutheránusokhoz. Györgynek pedig Thurzó György nádor levén a tútora, ez a saját Imre fiával őt is lutheránusnak nevelte. (Századok 1919. 211. Figyelmező 1872. 112.) A szigetvári hős unokái közül tehát az idősebbik Miklós mint evangélikus 1625. magtalanul halt el, az ifjabbik György 1 Haller Jenő, A muraközi ref. tört. Prot, Szemle 1917. 366.