Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

a pozsonyi törvényszék elé s útközben 1675. ápr. 29. Capra Cotta mellett a szamár hátáról lebukva szörnyet halt. Holttestét temetetlenül hagyták az uton. Matusek Antal tehát tévesen irja róla („Győri Közlöny" 1859.25. sz.) „Győr megye téthi járása" cim alatt a következőket: „1682-ben a Bécset megszálló török elől az evang. pap, Illés Gergely népével együtt a Rábán túl fekvő keszői várba vonult, de leányát a török elkapta és Pápáig el is vitte, honnan azonban az atyja szerencsésen visszahozta. A nevezett prédikátor egyike volt azon győrmegyei prot. papoknak, kik 1673. Leopold várába idéztettek, de még a török hadjárat előtt hazaszabadult." Illés Gergely sajnos, nem szabadult ki, hanem olasz földön halt meg. Ha a fentebbieknek históriai alapja van, akkor a lelkész más nevű volt. 1698-ban Malomsoknak sem papja, sem tanítója nem volt. Templomuk romokban hevert, A földesuruk ekkor Amadé Ádám volt. A lélekszám: 113 evang., 8 ref. és 18 kath.

1 Gyömöre. I. Ferdinánd 1536. E. Török Bálintnak adományozta. 1565-ben E. Török Ferenc, 1609-ben E. Török István volt a földesura. 1594-ben a török ezt a községet is elpusztította. Török István fiu nélkül halván el, lányára, Nyári Pálnéra szállt a falu. Később pedig Csáky László és az Esterházyak voltak itt a birtokosok. Bizonyára a XVI. század közepe előtt volt már itt is evang. gyülekezet. 1630—31. Molitoris Zakariás volt a lelkész, aki Pörös Bálint és Gencsi Ilona házassági perében volt tanu. 1647-ben Ruszti Jakab volt Gyömöre lelkésze, aki 1648. már Miskén volt hivatalban. Halasi András nevű lelkészüket 1674. a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték. Musay püspök is 1661. az anyagyülekezetek közé sorolja és 1671. ott van a 17 győrmegyei egyház között. Lelkészük 1698. a szláv eredetű Bresnovicz András volt, ki ekkor 35 éves. A felnőttek közt 108 evang., 85 r. kath. és 13 ref. (Eht. Eml. 83. 148. Ehker. jkv. 15. 21. 33. 295. 419.). Gyarmat. Már 1157. van nyoma. 1271. a Poky, 1380. a Keczer család tulajdona. 1399. a Kanizsay család kezén volt, kik ekkor valami más birtokért a csornai prépostságnak adták. A török világban sokat szenvedtek, lakói többször elmenekültek. 1631-ben Ludányi György, 1639. Kupay György, 1646-ban Lőrincfi Pál, 1649-ben Föveny esi János volt a lelkésze. Musay 1661. az 1 Eht. Eml. 67. 80. 133. Győri tört. és rég. füz. IV. Rácz K. A pozs. vértörvszék II. 69. Ehker. jkv. 33. 232. 360.